ILYEN KERESzTÉNYEK IS VOLTAK – LEGALÁBB FÉL TUCAT

 

     A csanádi PÜSPÖK TILTAKOZIK A

  "BIZONYTALAN VÉGÜ" DEPORTÁLÁS ELLEN

  Dr Hamvas Endre,csanádi püspök 1944. június közepén kelt levele Szeged főispánjához, Magyary-Kossa Aladárhoz:

„Méltóságos Főispán Úr!

Megdöbbenve értesültem arról, hogy a szegedi gettó lakóit minden isteni és emberi jog félre tételével még ma elszállítják. Az emberi szenvedések tengerében, melyet az elháríthatatlan elemi csapásként sújtó háború zúdít a világra, a faji gyűlölet okozta ezen újabb szenvedések özönét elhárítani próbálni keresztényi kötelesség, mely kötelességet elsősorban a püspök tartozik képviselni és teljesíteni. Isten előtt való felelősségem tudatában és lelkiismeretem szavára hallgatva emelem fel szavamat azon igazságtalanságok ellen, mellyel a bírói ítélettel bűnösnek el nem ítélt, tehát ártatlan emberek tömegét, szegedi lakókat tisztán faji származásuk miatt szabadságuktól, vagyonuktól megfosztva bizonytalan végű deportálásnak kitesznek és így magyar népünket is isten és világ ítélőszéke előtt terhelik. Kétszeresen fájdalmasan érzem azoknak szenvedését, akiket a keresztség szentsége híveimmé tett. Ezeknek megmentését megkísérelni az általános emberi kötelességen kívül főpásztori kötelességem is.

Nagyon kérem Méltóságodat, hogy átérezve a mindnyájunkat kötelező örök erkölcsi törvények erejét, azt, ami Méltóságodtól és a szegedi hatóságoktól telik, a szerencsétlenek megmentésére megtenni kegyeskedjék. Ami pedig a megkeresztelkedetteket illeti, azok számára mint főpásztoruk határozottan kérem és kívánom, hogy itt maradhassanak és minden további sanyargatástól mentesüljenek.

Fogadja Főispán Úr kiváló tiszteletem őszinte nyilvánítását.

Dr. Hamvas Endre s. k. csanádi püspök."

 

A levélnek nem lett foganatja.

                                         Lőw és a "szülöföld szeretete"

Elhurcolták Szeged zsidóságát, köztük Lőw Immánuelt, aki 1878. szeptember 8-án lett a szegedi hitközségre rabbija.

Egyik beszédében, 1935-ben mondta ezt: „És idegenbe hívó szóval szemben a szószékhez kötötte korán kelt bizalmatokért a szív hálája, nem hagyta távozni a sok évtizedes összhang vezérlőitekkel, itt marasztalta a szülőföld szeretete és anyanyelvünk varázsa, a néplélek nyelvtermő áldott anyaméhe…"

 

Vele és sorstársaival is az a haza végzett, amelyet nagyon szeretett.

( Memento70