2014. április 3., csütörtök

·                                  programok

PESZACHI ELŐZETES(2)

  A ZSIDÓ SZABADSÁG ÉS FÜGGETLENSÉG ÜNNEPE

Peszách, a "zsidó húsvét", a felszabadulás emlékét őrzi, és azt idézi, hogy Izrael gyermekei a több mint két évszázados egyiptomi rabság után, mintegy 3300 évvel ezelőtt tömegesen kivonultak Egyiptomból. A történetet - amely Izrael elnyomatását és mérhetetlen szenvedését, Mózes és testvére, Áron isteni küldetését, a nép megszabadításáért végzett fáradhatatlan tevékenységüket, az egyiptomi fáraó csökönyös kérlelhetetlenségét, az Isten rendelte katasztrófák sorozatát, majd a fáraó megváltozását és az izraeliták menekülését beszéli el - Mózes második könyvének 1-15. fejezete írja le. Ez az esemény a zsidó történelem epicentruma, mert ebben kristályosodik ki a zsidó nemzeti azonosság, ezáltal született meg a zsidóság mint szabad nép, és mert az egyiptomi szolgaság tanulságainak szilárd alapjáról szökkentek szárba a zsidó hit és etika jelentős fogalmai.

A Tóra "a kovásztalan kenyér ünnepének", chág hámácotnak nevezi Peszáchot, legfontosabb megkülönböztető jegyét határozva meg ezzel. Az imakönyv "szabadulásunk idejeként" - z'mán héruténu - is említi, legjellemzőbb tartalmi vonására utalva.

A legelterjedtebb a Chág HáPeszách elnevezés, ami azt jelenti: "Peszách ünnepe". A "peszách" az ünnep előesti pászkaáldozatra utal, amelyet Isten ígéretének - "...elkerüllek benneteket, és tirajtatok nem lesz pusztító csapás..." (2Mózes 12:13.) - emlékezetére hoztak. A "Peszách" név a Misnában és a rabbinikus irodalomban is közkeletű.

Peszáchnak a mezőgazdaságban is van jelentősége: a korai aratás idejét jelzi Izrael földjén. Az árpa aratásának kezdetét a Peszách második napján hozott különleges omeráldozattól számították.

A cháméc és a mácá törvényei

 

Hét napig kovásztalan kenyeret egyetek!
(2Mózes 12:15.)
Semmiféle kovászosat ne egyetek! Kovásztalan kenyeret egyetek, bárhol laktok!
(2Mózes 12:20.)


Peszách különleges vonása a kovásztalan kenyér fogyasztása és minden kovászos étel - cháméc - evésének és birtoklásának szigorú tilalma. "Ki kell iKtatni Izraelból mindenkit, aki kovászosat eszik az első naptól a hetedik napig." (2Mózes 12:15.) Másutt ezt olvassuk: "Hét napon át ne lehessen kovászt találni a házatokban; ki kell iktatni Izrael közösségéből mindenkit, akár jövevény, akár az ország szülötte, aki kovászosat eszik." (2Mózes 12:19.)

Többek között ezeket az utasításokat kapták Izrael gyermekei az egyiptomi rabságból való szabadulást, a kivonulást megelőzően. "Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét... nemzedékről nemzedékre örök rendelkezés szerint." (2Mózes 12:17.)

Peszách idején nemcsak enni, hanem birtokolni is tilos chámécot. "...ne lássanak nálad kovászos kenyeret... kovászt se lássanak sehol a határodban..." (2Mózes 13:7.) és "...ne lehessen kovászt találni a házatokban..." (2Mózes 12:19.)

Ezek a tilalmak - hogy se látni, se találni ne lehessen - nem vonatkoznak arra a chámécra, ami nem a zsidóé. Nem zsidónak, ha zsidóhoz látogatóba megy, dolgozik nála vagy lakást bérel tőle, nem tilos chámécot tartania. Természetesen jól el kell különítenie a chámécát, nehogy akaratlanul a zsidóhoz kerüljön belőle.

Ez alatt a hét alatt tilos nyereséget, hasznot vagy előnyt szerezni chámécból, még ha nem zsidó tulajdona is.

A tilalom minden tekintetben egyformán vonatkozik a kovászos ételekre és a kovászolóanyagokra, például az élesztőre.

A Tóra tilalma niszán hónap 14. napján, délben lép életbe (maga az ünnep csak aznap este kezdődik el). A bölcsek azonban óvatosságból két órát hozzátoldottak a tiltott időszakhoz, nehogy valaki akaratlanul megsértse a bibliai előírást. A hajnaltól az est beálltáig tartó nap egyharmadán túl - körülbelül délelőtt 9.15-9.30-tól kezdve - már nem szabad chámécot enni.

A diaszpórában, ahol Peszách ünnepe nyolcnapos, a chámécra vonatkozó törvények időhatálya egy nappal tovább tart.

Mi az a cháméc?


Cháméc minden nyersanyag, ami az öt fő gabonafajtából - búzából, rozsból, árpából, zabból vagy tönkölyből - készült, és folyamatosan legalább tizennyolc percen keresztül vízzel volt érintkezésben. Az ilyen őrleményben vagy lisztben már megindulhatott a kovászosodási, erjedési folyamat.

Cháméc minden étel vagy ital, amely e gabonafajták valamelyikéből készült, vagy amibe ilyen adalékanyag került, ha csak egy pillanatra is. Az egyetlen kivétel a mácá [amelynek irodalmi nyelven pászka a neve, de mindenki csak macesznak hívja. A fordító.], az említett kovásztalan kenyér, amelyet különleges óvórendszabályok betartásával sütnek, nehogy meginduljon az erjedési folyamat. Az a macesz, amelynek készítésénél nem tartották be ezeket a rendszabályokat, chámécnak számít. Ezért az egyéb időszakokban fogyasztásra szánt maceszt "Nem peszáchi" felirattal árusítják.

Azokat a tányérokat és evőeszközöket, amelyek csak egy pillanatig is cháméccal érintkeztek, tilos Peszáchkor használni, hacsak nem lehet kaserolni őket.

Az év közben használt sütőt és tűzhelyet csak akkor lehet Peszáchra alkalmassá tenni, ha a korábban leírt eljárás szerint kitisztították és kaserolták őket.

Az áskenáz zsidók nem szoktak rizst, kukoricát, földimogyorót és hüvelyeseket enni Peszáchkor, mert chámécnak tekintik ezeket, bár a bibliai meghatározás szerint nem számítanak annak. A szokás onnan ered, hogy ezeket a terményeket régebben lisztté őrölték, és "kenyeret" sütöttek belőlük, márpedig az "igazi" kenyér - ami az öt fő gabonából készült - cháméc.

Mi nem cháméc? Minden ételt szabad fogyasztani, ami nem chámécos edényben készült, és nem tartalmaz cháméc adalékanyagokat, amelyek az egész készítményt tilalmassá tennék. Nem cháméc ételek, és nem is tartalmaznak azt
- a húsok, a vadak, a halak,
- a gyümölcsök,
- a zöldségek (amelyek közül az áskenázi zsidók nem eszik a kukoricát, a rizst és a hüvelyeseket),
- a fűszerek,
- a tejtermékek.

Elkerülendő, hogy a vásárolt gyári termékek olyan adalékanyagokat tartalmazzanak, amelyek Peszáchkor tilalmassá tennék fogyasztásukat, ajánlatos megnézni a dobozos, üveges vagy csomagolt élelmiszert, hogy szerepel-e rajta a megfelelő rabbinikus kósersági felügyelet tanúsítványa.

Arra a chámécból készült ételre, amely emberi és állati fogyasztásra egyaránt alkalmatlan, nem vonatkozik a birtoklás, használat vagy haszonszerzés tilalma. A Biblia előírásai csak az olyan chámécra alkalmazhatók, amely akár emberi, akár állati fogyasztásra alkalmas.

Mi az a macesz? A macesz - mácá - kelesztetlen tésztából készült sült lap, amelyet vízből és az öt fő gabonafajta valamelyikéből készítenek. A gabonát és a belőle őrölt lisztet gondosan óvni kell, nehogy idejekorán vízzel érintkezzen, vagy élesztőanyag jusson a közelébe. A sütési eljárás ideje nem lépheti túl a liszt és a víz összevegyítésétől számított tizennyolc percet.

A maceszt ma többnyire géppel készítik, bár vannak, akik előnyben részesítik a kézzel készültet. A modern gépek használata nemcsak a jó minőséget biztosítja, de lerövidíti a gyártási időt is, így csökkenti az erjedési folyamat megindulásának veszélyét.

Nem számít, hogy a macesz kerek vagy szögletes: a formának nincs jelentősége.

A megsült macesz nem tud erjedésnek indulni. Az összetört vagy morzsolt kész maceszból különböző alapanyagokat lehet készíteni: maceszdarát, maceszpelyhet, macesztortához való "lisztet" és hasonlókat.

Mi az a mácá smurá? A smurá azt jelenti: "óvott", "őrzött". "Tartsátok meg a kovásztalan kenyér ünnepét..." (2Mózes 12:17.): ez azt a jelentést is tartalmazza: "és őrizzétek meg a maceszt" (attól, hogy cháméc legyen). A legtöbb bölcs - következésképpen a háláchá - szerint az őrzést akkor kell elkezdeni, amikor a gabonát lisztté őrölték. Miután minden, Peszáchra készült maceszt így őrzött lisztből sütnek - ezt misáát t'hinának hívják -, a Peszáchra kóser macesz gyakorlatilag mindig mácá smurá.

Néhány bölcsnek azonban az volt a véleménye, hogy a maceszt a gabona learatásától kezdve őrizni kell - ezt misáát k'cirának nevezik. Ezért vannak, akik aggályosan ügyelnek arra, hogy csak olyan maceszt egyenek, amelynek őrzése - smirája - így történt. Némelyek Peszách egész idején ilyen maceszt esznek, mások csak a széderestén ragaszkodnak ehhez. Ez az aratástól fogva őrzött macesz a tulajdonképpeni mácá smurá.

A cháméc tilalma, amely Peszách egész hetén át érvényben van, az ünnep megkezdése előtti nap reggelén lép hatályba, a mácá evésének parancsolata viszont csak a széderesté(ke)n, amikor legalább egy olajbogyó méretű darabot kell enni, hogy teljesítsük a parancsolatot. Az első széder(ek) után nem kötelező maceszt enni. Aki nem eszik, nem sérti meg a törvényt, míg nem fogyaszt helyette chámécot.

Miután a chámécból nem szabad hasznot húzni, a haszonállatokkal és a kedvencekkel sem szabad megetetni semmit, ami az öt fő gabonfajtából készült. Ha az állat nem bírná ki egy hétig kovásztalan étel nélkül, el kell adni egy nem zsidónak, aki gondoskodik róla. Természetes - különösen, ha előre megbeszéljük -, hogy Peszách után visszavásároljuk, még ha magasabb áron is.(FOLYT.KÖV.)

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése