2013. június 27., csütörtök

היום יהיה האות הזה

MAZSIHISZA SZOMBAT ANALIZISE

 

Érthető persze, hogy megtekintve az elnökbuktató Mazsihisz közgyűlésről készült videót, és egy nemrég kirobbant újabb ügy hallatán, sok hitközségi képviselő úgy gondolja, érdemes június 27-én zárt ülésen új elnököt választani. Félő azonban, hogy a zárt ülés a választási visszaélésekre is nagyobb lehetőséget biztosít.

Viharos viták

Egy hónapja, viharos vitákat követő bizalmi szavazáson, Feldmájer Péter Mazsihisz elnök elvesztettemandátumát.  A nyilvánosan is megfogalmazódó kritikák az elnök autoriter stílusát, mások kizárásával hozott döntéseit érintették, míg az elnök úgy vélte,  egy diplomabotrányba keveredett alapítványi vezető áll a vele szembeni támadások mögött, s a Hír TV-nek adott interjújában vélekedését kiegészítette további erkölcsi kritikákkal a vele szembenállókkal kapcsolatban.

Míg többen az elnök agresszív stílusát kárhoztatják a Mazsihisz és a magyar kormány közti viszony megromlásáért is, Feldmájer a Hír TV-nek adott interjújában, melyben „rothadt fa koalíciónak" nevezte megbuktatóit, igyekezett hitközségi ellenfeleit kormányellenes színben feltüntetni.

(A hitközségi vezetők nehezen viselik a kritikát, olykor még a kérdéseket is. Talán ez a reflex is mozgatja őket, amikor zárt ülést óhajtanak. A hitközség körüli ügyekről is tudósító Szombat nyilvánosságát is sokallják olykor. A Mazsihisz ügyvezető Zoltai Gusztáv azonban hiába indított a közelmúltban büntetőeljárást rágalmazás vétsége ügyében lapunk szerkesztőivel szemben, mert azt írtuk: „Heisler András (…) vezető tisztségek várományosaként indult a hitközségi választásokon – súlyos alapszabálysértésekkel, botrányt kavarva állították félre az apparátus urai."  megalapozatlan indítványát a bíróság elutasította. A Mazsihisz mint kiadó és Feldmájer Péter – az Új Élet c. hitközségi újságban megjelent valótlan tényállításai miatt – ugyanakkor néhány hónapja személyiségi jogi pert vesztett lapunk, a Szombat főszerkesztőjével, Szántó T. Gáborral szemben. Az ítéletet – bizonyára szégyenükben – a Mazsihisz és Feldmájer némileg hiányosan tették közzé az Új Élet március 15-i számának 4. oldalán.)

Vádak – ki kivel van?

Feldmájer és Zoltai az utóbbi időben nemcsak kritikusaikkal, egymással is szembefordult. A háttérben vélhetően egy új együttműködés húzódik, mely a Feldmájert ejtő és a debreceni hitközség elnökével, Horovitz Tamással új szövetséget kötő Zoltai között jött létre. Feldmájer, ettől aligha függetleníthetően, egy hitközségi beruházás, a Zsidó Múzeum liftje anyagi ügyleteivel kapcsolatos vádat fogalmazott meg Horovitz-cal és Zoltaival szemben, melyet – emlékeztetnek a vele szemben állók – elnöksége idején, érdekes módon, nem tett szóvá a nyilvánosság előtt. Nem ez az első ilyen botrány, más ingatlanfelújítások kapcsán is érte már kritika a hitközségi vezetést, nem szólva a temető körüli – máig le nem zárult nyomozást maga után vonó – ügyekről.

A Feldmájert megbuktatni szándékozók, többek vélekedése szerint maguk mögött tudhatták Zoltai Gusztáv BZSH-Mazsihisz ügyvezető igazgató támogatását, mások úgy vélik, Zoltai csak a széljárást érezte meg, és jól időzítve kért maga ellen bizalmi szavazást, amikor a májusi közgyűlés résztvevőinek már elege volt a huzavonából. Feldmájer nem adta meg egykönnyen magát, de Zoltai bejelentése után – hivatkozva a köztük lévő együttműködésre – maga is bizalmi szavazást kért önmaga ellen és belebukott. Zoltait a testület – köztük számos alkalmazottjával és a Zoltai vezette központból érkező támogatás haszonélvezőjével – megerősítette.

Közben, mint az Index minapi cikke emlékeztet: „függőben van Feldmájer Péter meghallgatása is, akit a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványban próbálnak már hónapok óta faggatni arról, hogy milyen körülmények között mondták fel az alapítvány ingatlanvagyonához tartozó badacsonytomaji hotel bérleti szerződését egy vállalkozóval. A tóparti épület azóta is kihasználatlanul áll (…) és a kiesett bevételek, valamint az ingatlanban bekövetkezett állagromlás miatt egyes becslések szerint több száz milliós kár is érhette a közalapítványt. A nagy vagyoni kárt okozó ügyben már Lázár János miniszterelnökségi államtitkár segítségét is kérték a Mazsök vezetői. A kurátori posztot is betöltő Feldmájer azonban nem hajlandó személyesen megjelenni a közalapítványnál, mert azt állítja, hogy ott nem tudják garantálni a személyes biztonságát."

Feldmájer szerint nem helytállóak, és minden ésszerűséget nélkülöznek a vele szemben megfogalmazott kritikák.

Elnökesélyek

Június 27-re tűzték ki a vezetőségválasztást, minthogy a Mazsihisz vezetőségének tagjai mind lemondtak. Zoltai az elmúlt hetekben Horovitz Tamással, a debreceni hitközségi elnökkel kampányolt számos hitközséget felkeresve, és nyilvánvalóan Horovitz esélyeit erősítve, miközben Feldmájer is bejelentette, indul az elnöki posztért. Az utóbbi hetekben különösen aktivizálódott Horovitz jó kapcsolatokat ápol a debreceni polgármesterrel, a fideszes Kósa Lajossal és az EMIH-hel is. Többen nyilván úgy vélik, ez erősítheti a Mazsihisz pozícióját a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, mert az utóbbi években defenzívába szorultak a pozíciókat szerző EMIH-hel szemben, mások inkább féltik a Mazsihisz függetlenségét, és ez Feldmájer felé billentheti a mércét. A két elnökjelölt, korábbi cikkünkben, mely a beruházás körüli vitát is taglalta, programot is hirdetett.

Sokan szeretnék azonban elnöki poszton látni Heisler Andrást, aki eddig nem vállalt jelölést. Heisler, aki jó kapcsolatokat ápol még a Zsidó Közösségi Fórum idejéből a zsidó civilszervezetekkel és ifjúsági mozgalmakkal, és pártkötődése miatt sem érte kritika, Mazsihisz elnökként, felismerve a Zoltai-rendszer reformálhatatlanságát, néhány éve távozásra szólította fel az ügyvezető igazgatót, végül őtávozott. Nyíltan hirdetett új szellemű programot a legutóbbi BZSH elnökválasztáson is, bár ott alulmaradt a Zoltaival simulékonyabb, különösebb újító szándékot nem mutató Tordai Péterrel szemben. Heisler esélyei – nyílt kritikai és újító törekvései miatt – az apparátusi szavazógépet mozgató Zoltai miatt szerényebbek, bár a májusi közgyűlés bizalmi szavazásán Zoltai által elért eredmény az ügyvezető gyengülését jelzi, hiába, hogy az eredményről kiadott közlemény – valótlanul – 2/3-osnak tüntette fel az ügyvezető megerősítését. Az is lehetséges azonban, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a bizalom megrendült az elmúlt évek vezetőiben, Heisler esélyei megnövekednek.

Ha azonban Heisler  a már említett, Zoltai féle falakba ütközik, a kampányoló Horovitz és Feldmájer érvei pedig kevesebbet nyomnak a latba maguk mellett, mint a velük szembeni elutasítás, könnyen lehet, hogy a szintén jelölt, ám a kampányban kevésbé aktivizálódott Várnai György – a BZSH Hegedűs Gyula utcai körzetének elnöki posztját Egri Oszkártól megöröklő elnöke – kerül meglepetésre a Mazsihisz elnöki posztjára. Ez az a templomkörzet, ahol Zoltai sok éven át szintén elnöki posztot töltött be.

Ha Zoltai pillanatnyi favoritját, Horovitzot, vagy Várnait választanák meg elnöknek, a három volt elnök (Feldmájer, Heisler és Tordai) még így is bekerülhet a vezetőségbe – feltéve, ha jelölik őket, vagy jelöltetik magukat e tisztségre is. Az elmúlt hónapok sokakat felrázó és talán némileg kijózanító eseménysora után létrejöhet egy erősebb, talán egységesebb ellenzék a vezetőségen belül, mely elő tudja készíteni az átmenetet – akár a Zoltaitól eltávolodó új elnökkel együtt – egy demokratikusabb hitközségi alapszabály és választási szabályzat kidolgozásával egy Zoltai utáni időszakra.

Kulcsfontosságú, hogy az ügyvezető igazgatónak, a hitközségi apparátus vezetőjének, a hitközség demokratikus átalakítása nyomán, a jövőben nem szabad választott tisztségviselőnek lennie, csak alkalmazottnak, hogy a vezetőség valódi kontrollt gyakorolhasson fölötte. E nélkül a változás nélkül nem állhat helyre a hitközségi demokrácia, ahogy azt is fontos volna rögzíteni, hogy egymást követő két ciklusnál hosszabb időn át ne tölthessen be vezető posztot ugyanaz a választott vezető tisztségviselő.

Jelentős feszültségek

A korábbi kínos jeleneteket megelőzendő, sajtóhíradás szerint zárt ajtók mögött készül választani a Mazsihisz. Érthető, hiszen az évek óta halmozódó kínos ügyek, ellentétek, egymással szembeni furkálások következtében jelentős feszültségek halmozódtak fel a Budapesti Zsidó Hitközségben és a Mazsihiszben, melyeket az elnökbuktató közgyűlésről készült videó hűen tükrözött.

Félő azonban, hogy a zárt ülés a választási visszaélésekre is nagyobb lehetőséget biztosít. Az előző két választás során is felmerültek ilyen vádak. A BZSH-ban, többek szerint érvénytelen választási szabályzatra hivatkozva ütötték el Heisler Andrást az indulás lehetőségétől, míg a Mazsihisz elnökválasztás kapcsán, egyes bírálók véleménye szerint, a szervezet megszegte saját választási szabályzatát, így került sor a Feldmájer Péter megválasztásával záruló érvénytelen választásra.

 Mazsihisz térvesztés

A BZSH-Mazsihisz az elmúlt években, az EMIH térnyerése következtében nemcsak informális súlyából, hanem állami anyagi forrásaiból is veszített. Míg a Mazsihisz politikai kommunikációja kimerül a vészkorszak emlékezetének őrzésében és az antiszemitizmus elleni fellépésben, az EMIH sokrétű, az antiszemitizmust kevésbé hangsúlyozó kommunikációja révén, a kormánnyal is olajozottabban működik együtt, igaz, sokak szerint szervezeti érdekei eléréséért szemet huny számos, a zsidóságot sértő jelenséggel kapcsolatban.

A BZSH-Mazsihisz berkein belül mindenesetre – az utóbbi időben bekövetkezett pozícióvesztés következtében – megingott a vezetőség helyzete, s egyre többen követelnek változást. Egy elnökcsere azonban nem hozhat önmagában érdemi iránymódosulást, ha az ügyvezető igazgató a helyén marad.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése