2013. június 16., vasárnap

A REBBE ÉS ÉN(1)

Tfilinrakás, reggel  hatkor

 

    Zalman Lipsker rabbi Philadelphiában mûködik sliáchként, kis híján fél évszázada. 1961 nyarán, egy késõ este visszatért a 770-be, miután részt vett a Chábád rabbinövendékeinek nyári látogatási programjában. Aznap este különleges találkozásban volt része, amelyre a JEM videójában emlékezett vissza.

Csütörtök esténként a Rebbe privát audienciákat tartott. Úgy emlékszem rá, mintha ma lett volna. Körülbelül hajnali két óra tájt jöttem a tanházba, és elaludtam. Ahogy ott bóbiskolok, valaki megérint... Nem reagáltam. Megint valaki megérint. Azt mondtam magamnak, ha megint nem hagy békén, hát megmondom neki a magamét. Persze megint megérintett. Felemeltem a fejem: Hodakov rabbi volt, a Rebbe titkára." 

    Hodakov rabbi nagyon udvariasan beszélt a megdöbbent fiatalemberrel:

Reb Zálmen?" – kérdezte. „Mikor érkezett vissza?"

 „Most, az este." – felelte Lipsker rabbi.

 „Szeretne-e tenni valamit?" – folytatta a kérdezõsködést

Tudtuk, hogy ha Hodakov rabbi kérdezi, nem akarnánk-e tenni valamit, akkor az „odafentrõl" jött, hát azonnal igent mondtam. A bor erõs, de a félelem eloszlatja az erejét – mondják, ha ott a tisztelet, az ember tüstént kijózanodik – és felébred.

 

    Követtem a rabbit a szobájába, hogy elmondja, mirõl van szó."

Adok magának egy pár tfilint, elviszi Long Beachre. Long Beachen él egy ember, bizonyos Louis Shelder. Vigye el neki a tfilint, és vegye rá, hogy tegye fel. Ne menjen oda reggel hat elõtt, mert fölkeltené az álmából. De hat után se, mert még elszalasztja." – mondta Hodakov rabbi. 

    

Lipsker rabbi megmosakodott, és elindult.

Ügyeltem rá, hogy idõben érkezzem. Fél hatkor már az ajtaja elõtt álltam.  Pontban hatkorkopogtam az ajtón, és bizony ki is nyitották nekem. Ott állt, menetkészen. Elmondtam, hogy Zálmen Lipsker vagyok, a lubavicsi Rebbe küldött, hogy feltegyem ezt a tfilint. Megkérdeztem, õ-e Shelder úr?"


Azt mondta: „Én vagyok, jöjjön be." – Odabent volt egy kislány. Nyár volt, kora reggel. Shelder úr elsõ ízben tette föl a tfilint. – „Fizethetek magának valamit?"

 

Nekem?!" – döbbent meg Lipsker rabbi.

Hová megy innen?" – kérdezte Shelder.

Crown Heightsbe megyek." – õ Manhattanbe ment, együtt indultak útnak.

A maguk lubavicsi Rebbéje aztán valaki..." – mondta út közben Shelder – „Tegnap 11 óra körül a Rebbénél voltam. Míg ott voltam nála, a beszélgetés közepén egyszercsak a Rebbe megkérdezte tõlem, fel szoktam-e tenni a tfilint. Mondtam neki, hogy  nem szoktam.

 Beszéltünk tovább más témákról. Késõbb megkérdezte tõlem, ha volna tfilinem, föltenném-e? Mondtam, hogy nem tudom, hogyan kell, és beszélgettünk tovább.

 

 És megint kérdezett: ha volna tfilinem, és valaki megmutatná, hogyan kell föltenni, föltenném? Nem sok választásom maradt. Azt mondtam neki, igen, feltenném. Tovább beszélgettünk. Megtudta tõlem, mikor jövök el otthonról, hogy néz ki a napom. És beszélgettünk tovább.

 

 És itt vagyok – mert elküldte magát, hogy föltegye velem a tfilint."

(Forrás: Gut Sábesz, Bpest)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése