MIT MOND A HALACHA:Abortusz

       VENDÉGOLDAL

 

      Irta Daniel Eisenberg, M. D.

 

Az abortusz sokszor kerül ma szóba, mint társadalmi, erkölcsi vagy politikai kérdés, nem árt tehát a kérdés zsidó szempontú megközelítését is megvizsgálni. Az abortusz hagyományos zsidó felfogása ugyanis nem illeszkedik a jelenlegi vita egyetlen nagyobb „táborának” álláspontjához sem. A zsidóság nem tiltja teljesen, de nem is engedi meg a feltétel nélküli abortuszt, „megrendelésre”.

?
Egy nő érezheti úgy, hogy míg a csecsemő megszületik, addig az ő testének része, s ezért fenntartaná a jogot, hogy a nem kívánt terhességet megszakítsa. A zsidó vallás elismeri-e az abortusz „választásának” jogát? Avagy milyen helyzetekben engedi meg a háláchá az abortuszt?
Hogy megértsük világosan, mikor szabad az abortusz (sőt, akár maga csak a kívánalom is), és mikor tilos, ahhoz a háláchá (zsidó vallási törvény) bizonyos nüanszaival kell megismerkednünk, melyek a méhmagzat jogállását szabályozzák.
Legkönnyebben úgy lehet megragadni a méhmagzat helyzetét a haláchában, ha teljesen kifejlődött emberi lénynek tekintjük – de azért mégsem minden tekintetben.  A legtöbb esetben a méhmagzatot úgy kezeljük, mint bármely más „személyt”. Általában nem szabad tudatosan ártani a magzatnak. De míg az például nyilvánvaló, hogy a zsidó vallás elmarasztalhatónak tartja azt, aki miatt egy asszony elvetél, például büntetés sújtja, aki megüt egy várandós nőt, és az elvetél – bár ha nem is ez volt a szándék.  Ezzel együtt, ez nem azt jelenti, hogy a Tóra gyilkosságnak ítéli az abortuszt.

 Azt a tényt, hogy a Tóra pénzbeli kártérítést rendel azért, ha valaki vetélést okoz, egyes rabbik úgy értelmezik, miszerint az abortusz tehát nem egyenlő a gyilkossággal,  mások szerint annyit jelez csupán, hogy a vétkest nem végzik ki az abortuszért, noha az voltaképpen a gyilkosság egy fajtája.  Abban sincsen egyetértés, hogy vajon a tiltás biblikus vagy rabbinikus eredetű. Ugyanakkor általános egyetértés van abban, hogy a magzat emberi lénynek tekintendő, az abortusz megengedéshez tehát igen nyomós ok szükségeltetik.

Az abortusz megengedett az anya életének megmentése céljából

Általános szabály, hogy az abortusz a zsidó vallásban csakis akkor megengedett, ha a kihordás során vagy a szülés során közvetlen veszély fenyegeti az anyát. Ilyen helyzetben a magzat úgy tekintendő, mint a rodéf, azaz mint aki az anya életére tör.   Ugyanakkor, amint az a Misnában  található, ha meg lehet menteni az anyát a magzat életének kioltása nélkül, például egy végtagja amputálásával, akkor az abortusz tilos. Tekintet nélkül arra a besorolásra, ami szerint a magzat olyannak minősül, mint aki az anya életére tör, amint a gyermek feje vagy testének nagyobb része napvilágot látott, az élete az anyáéval egyenrangúnak számít, és nem sorolhatjuk az egyiket a másik elé, mert az olyan volna, mintha mindegyikük a másik életére törne.

Tilos az abortusz más életének a megmentése érdekében
Fontos megjegyezni, hogy a magzat élete csak azért rendeltetik alá az anya életének, mert a magzat az oka az anya életét fenyegető állapotnak, akár közvetlenül (pl. terhességi toxémia, elől fekvő méhlepény, farfekvés miatt), akár közvetve (pl. cukorbetegség, vesebetegség, magas vérnyomás súlyosbítása).  A magzat életének elvétele tilos bárki más életének megmentése céljára, aki nincs közvetlen veszélyben a magzat miatt (pl. transzplantációs célra felhasználni magzati testrészeket).

 

Pszichiátriai faktorok az anyánál

A zsidó vallás pszichiátriai faktorokat is elismer a magzat által az anyát fenyegető potenciális veszély felmérésekor. A magzat által jelentett veszélynek azonban (akár fizikai, akár emocionális) bizonyosnak és jelentősnek kell lennie ahhoz, hogy az abortuszt igazolja.  A rabbinikus tudósok közt széles körben folyik a vita arról, milyen fokú mentális betegségnek kell jelen lennie, hogy a terhesség megszakítását igazolja,  világos konszenzusra nem jutottak eddig azt illetően, melyek a pontos kritériumok az abortusz engedélyezéséhez ilyen esetekben.  Ugyanakkor mindenki egyetért abban, hogy ha a terhesség folytán az anya valóban szuicid állapotba kerül, az alap az abortuszra.  Számos modern rabbinikus szakértő úgy ítéli, hogy mivel a terhességi és a szülés utáni depresszió kezelhető, az abortusz nem indokolt.

Abortusz a beteg vagy fogyatékos magzat esetén
A háláchá elve, hogy életek között egymáshoz viszonyított értéket nem állapít meg. Ezért sok poszék (a háláchá dolgaiban dönteni hivatott rabbik) tiltják az abortuszt a magzatban talált abnormitások és deformitások esetén. Móse Feinstein rabbi szerint azonban az amniocentézis [magzatív-mintavétel] is tilos, ha csak azért kívánják elvégezni, hogy megállapítsák az esetleges olyan születési rendellenességeket, melyek alapján a szülők abortuszt kérnének. Ha azonban olyan beavatkozáshoz szükséges az amniocentézis vagy az alfa-fetoprotein [fehérjefajta] szintjének mérése, amely beavatkozás megengedett, s a szülés körülményeinek javítását célozza, a vizsgálatot is szabad elvégezni.
Móse Feinstein rabbi nem engedi a „fogyatékos” magzatok abortuszát, Eliezár Jehuda Waldenberg rabbi azonban az első három hónapban megengedi az olyan magzat abortuszát, amely szenvedéssel járó deformitással születne, és az olyan terhesség megszakítását, melyben a magzat halálos kórral (pl. Tay–Sachs-szindróma) jönne a világra, egészen a hetedik hónapig megengedi.  A rabbinikus szakértők közt vita folyik arról, hogy megengedhető-e az abortusz a rubeólás anyák esetén, illetve az olyan magzatok esetén, melyeknél a Down-kórt megállapították.

Abortusz házasságtörés vagy nemi erőszak esetén

Különböznek a vélemények a házasságtörésből vagy a biblikus tilalom alá eső más kapcsolatból eredő terhességek megszakításáról. Ami a megerőszakolást és a vérfertőzést illeti, kulcskérdés az érzelmi teher, mely a magzat kihordásával az anyát terheli. Erőszaktevések esetén Slomó Zálmán Aurbach rabbi megengedi az asszonynak a közösülés után a terhességet megakadályozni célzó módszerek alkalmazását.  A házasságtörés esete újabb megfontolásokat von a vita körébe, s a döntések a teljes tilalomtól odáig terjednek, miszerint micva az abortusz ilyenkor.

Igyekeztem a fentiekben leszűrni az abortuszhoz való hagyományos zsidó hozzáállás lényegét, ugyanakkor minden eset egyedi és kivételes, s a kritériumok, melyek az abortuszt a háláchá keretein belül lehetővé teszik, összetettek és aprólékosak. Fontos itt emlékeztetnem az olvasót arra, hogy ha valakihez ilyen kérdéssel fordulnak, mindenképpen kompetens haláchikus .tekintéllyel kell konzultálni, minden esetben..(Folyt.köv.)

(F