2013. január 18., péntek

A HETI SZAKASZ(2) BÓ -2013

VENDÉGOLDAL

IRJA SMUEL GLITSENSTEIN rabbi

MEGTALÁLNI A SZABADSÁGOT


 Szabadok vagyunk, végre szabadok, hála az Örökkévalónak, végre szabadok vagyunk!” Ki mondta ezeket a szavakat? Nem, nem Mózes, hanem az amerikai polgárjogi harcos, Martin Luther King. De Mózes is mondhatta volna – vagy bárki a zsidók milliói közül, akik az egyiptomi rabságból kiszabadultak.

 

Ezen a héten a nagy exodusról, a kimenekülésről olvasunk. „Hagyd elmenni a népemet, hogy nekem szolgálhassanak!” – így szólt az isteni üzenet a fáraóhoz, Mózes által. Namármost, ha a fáraó korbácsa alóli felszabadulásunk célja az volt, hogy szolgálhassuk az Örökkévalót, hol van akkor a szabadságunk? Változatlanul rabszolgák vagyunk, csak immár a az Örökkévaló rabszolgái!

 

Bizony nem kevesen kérdőjelezik meg mindenestül a vallás értékeit. Ki szeretné alávetni magát egy vallás fegyelmének, ha lehet szabad szellem is? A vallás, mondják, elfojtja a képzelőerőt, elsatnyul általa a kreativitásunk, folyton instrukciókkal bombáz bennünket, törvényeket szab. „Tedd ezt, amazt ne tedd, meg azt se tedd!” Tilalmak és parancsok, szabályok és vezérelvek minden hitrendszer ismertetőjegyei. De miért kéne egyáltalán efféle rendszerhez alkalmazkodnunk? Miért ne lehetnénk egyszerűen csak „önmagunk”?

 

Sok zsidó embertől is hallhatunk effélét. A micvák akadályozzák a „kibontakozásomat”. A kóser konyha súlyos kényelmetlenségekkel jár. A sábesz megtartása meglopja a hétvégémet. A pászka megtartása rémes fejfájással jár minden névben.

 

Sok-sok évvel ezelőtt a Talmud bölcsei azt mondták, hogy a dolog éppen fordítva áll. „Senkinek a szabadsága nem fogható annak a szabadságához, aki a Tóra tanulmányozásával van elfoglalva.” Na de hogyan lehet ez igaz? A Tóra teli van törvényekkel, erkölcsi szabályokkal, sőt még azt is elvárná tőlünk, arra buzdít, hogy a puszta kötelességnél többet tegyünk, magasztosabb utat járjunk. Hogyan mondhatják bölcseink, hogy a Tóra tesz minket szabaddá?! Hát nem inkább tilalmakat állít elénk, mintsem felszabadítana?

 

 Van egy kedves barátom, egy nagyszerű hajós, aki elismert navigátora a nyílt tengernek. Tőle kaptam egyszer leckét a hajózásból, olyat, amivel megválaszolhatjuk ezt a kérdést. Arra tanított ez a barátjom, hogy ha a nyílt tenger szabadságát akarja élvezni, szolgai hűséggel kell alávetnie magát előbb az iránytűnek. A kezdő bátorságával kérdőjelezné meg az ember a profi tanácsát. Ugyan miért kellene követnem azt a kis szerkentyűt? Nem mehetek oda, ahova akarok? Elvégre ez az én jachtom?

 Azonban minden intelligens ember átlátja hamar, hogy navigációs fix pont nélkül, amit az iránytű nyújt, összezavarodunk, és csak rójuk ugyanazokat a köröket újra meg újra. Csak az iránytű vezetését követve érhetjük el, hogy a szél belekapjon a vitorlákba, hogy valóban megtapasztalhassuk a nyílt tengerek extázisát, mámorát. „Ha a nyílt tengerek szabadságát szeretnéd megtapasztalni, előbb alá kell rendelned magad, szolgai módon, az iránytűnek.”

A Tóra az élet iránytűje. Fix pontot nyújt a navigációhoz, hogy tudhassuk, hová tartunk, és merrefelé kell oda eljutni. A Tóra vezetése nélkül el lennénk veszve a zűrzavar gyakran viharos tengerén. Spirituális vezérlő nélkül összezavarodnánk, cél nélkül kóborolhatnánk át az egész életet. Csak nézzünk a gyermekeinkre, mikor vakációra jönnek haza az iskolából, „szabadon” az oktatási rendszer fegyelmétől. Ha nincs programjuk, ami elfoglalja őket – nyári tábor például – ez a „szabadság” bizony igen hamar alapos frusztráció forrása lesz a számukra.

A Tóra diktálta életstílus keretein belül a spontaneitásra és a kifejezés szabadságára tág tér nyílik. A rabbikat sem egymásról klónozzák. A gyakorlatlan szem számára minden jesivabócher egyforma – fekete kalap, szemüveg, szakáll. Valójában persze nincs köztük két egyforma lélek, mindegyikük egyéniség, saját ízléssel, attitűdökkel, személyiséggel és preferenciákkal. Talán hasonlítanak külsőre, de mindegyikből csak egy van.

Készségesen követhetjük az iránytűt, és amellett lehetünk szabad szellem. Sőt, ami azt illeti, nincs olyan szabadság, ami ahhoz fogható, ha valaki a Tórával van elfoglalva!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése