2012. november 3., szombat

 

HETI SZAKASZ  CHÁSZID SZEMSZÖGBŐL – CHÁJÉ SZÁRÁ - 2012

 

              RÓZSA A TÖVISEK KÖZÖTT

 

Sára halála után Ábrahám egyedül maradt. Bár már több mint száz éves volt – gondolt nősülésre – de előbb egyetlen fiát, Izsákot, akarta megházasitani. Ez nagyon problématikusnak igérkezett mivel Izsák – aki isteni csodaként és igéretként született öreg édesanyja egyetlen gyerekeként  - és aki csak most nemrég "úszta meg" apja legnagyobb megpróbáltatását – nem vehetett el akárkit.

 

Neki nem volt  szabad a romlott kanaánita lányok közül választani magának feleséget mint ahogy tilos volt  elhagynia az Országot éhinség idején. Ő születéstől fogva szent volt – ellentétben apjával aki bálványimádó szülők gyermekeként látta meg a napvilágot és őnerőből ismerte meg a Láthatatlan Isten és lett a monoteizmus atyjává.

 

Mivel akkoriban nem voltak zsidók – Ábrahámnal a családjában kellett keresnie feleséget Izsáknak – Mezopotámiában, a két folyó országában, ahol ha nem is ismerték az Örökkévalót, de nem voltak erkölcsileg annyira züllöttek, mint az egyiptomia és a kanaániták.

 

Ezért, amikor Ábrahám, az Ákédáról hazajövet megtudta, hogy otthonmaradt sógornőjének az idők folyamán nyolc fia született és a legkisebbnek – Betuélnek – lánya, aki a Rivka nevet kapta – rögtön elhatározta hogy ez lesz Izsák felesége.

 

Lehet hogy Sára halála és a temetés körüli herce-hurca kissé késleltette a dolgot, de mindjárt utána Ábrahám elküldte háznagyát – Eliezert – utazzon Árám Náhárájimba, és hozza el onnan Rivkát aki legyen Jichák felesége.

 

                                                                           ***

      "Mint rózsa a tövisek között..." – mondja az Énekek Éneke (2,2) és a midrás ezt Rivkára, a második ősanyára applikálja.. Mivel - mondja a Midrás (Sir rábbá 23) ott mindenki csaló gazember volt, apja,  nagyapja  és a helység lakói – mindenki – és ezért olyan volt köztük, mint a rózsa a tövisek között, amit nehéz kivenni anélkül hogy az ember ne szúrná meg magát.

 

     Ezért volt az akció sürgös és ezért mondja itt Rási (a talmud alapján – Szánhedrin 95 a) hogy Eliezernek "megugrott a föld", vagyis aznap érkezett amikor útnak indult és igy egy nap alatt tette meg az egyébként 17 napos utat. A sürgösséget húzta  alá az is, hogy mihelyt a család beleegyzését adta a siduchba – azonnal útnak akart indulni, nehogy meggondolják magukat és megnehezitsék a rózsa kiszedését a tövisek közül...

 

  Izsák ekkor már negyven éves volt, éppen ideje volt hogy megnősüljön és ha egyszer akad a családban egy jó"parti" – azt nem szabad kihagyni. Ezért, ha csodák kellenek – a föld is megugrik  - - -

 

Még egy okát emlitik hogy a "sádchán" kénytelen volt elmondani milyen csoda történt vele ami gyors jövetelét okozta – vagyis hogy "megugrott neki a föld" éspedig az, hogy Ábrahám a kezébe adott egy okmányt, amelyben minden vagyonát Izstáknak adja. Ezen az indulás napjának dátuma volt.

Nos, ha nem mondje el nekik mi történt – még azt hihették volna hogy itt valami nincs rendben az okmány dátuma körül.

                                                                            *

     Miért kellett Eliezernek, Ábrahán kiküldött sádchánjának, ez a nagysietős "földugrás"? Ezt egy kedves chaszid történet adja értésünkre.

 

Egyszer volt, hogy egy gazdag zsidó siduchot ajánlott egy ismert rabbinak: lányát a rabbi fiához. A rabbi érdeklődött , a dolog megnyerte tetszését és útnak indult a amenyasszonyjelölt családjához.

 

Útközben megszálltak egy fogadóban, ahol a rabbi elmesélte utazása célját. A helybeliek nagyszáju, fecsegő emberek voltak, aki azonnal hozzákezdtek a gazdag zsidó simföléséhez: ilyenek meg olyanok – minden lehető lósn horet elmondtak.

 

    Felugrott a rabbi, utasitotta a kocsist hogy azonnal fogjon be: megyünk tovább és nem állunk meg sehol, amig célba nem értünk – mondta.

 

Majd megmagyarázta: most értette, csak meg -  mondta – miért ugrott meg a föld Ábrahám szolgájának és miért tette meg a hosszu utat egy nap alatt. Ha megáll néhány fogadóban – annyi pletykát hallott volna a tervezett siduchról, ami elvette volna a kedvét... (Szichát Hásávuá).

 

                                                                       *

 Szakaszunk Izsák házasságáról beszél, majd még annakelötti a hebroni földvásárlásról (Máchpélá) majd Ábrahám késöbbi házasságáról, további gyerekeiről stb – miért nevezik mégis Chájé Szárának – Szárá életének? Hiszen csak Szárá halála van – röviden emlitve – benne? – kérdezi a lubavitsi rebbe.

 

    Válasza: amikor a család tagjai az elhunyt életútját járják és szellemi befolyása továbbra is érvényesül – ez olyan mintha élne. Itt Izsák és Rivka Sára szellemében éltek, az ő életmüvét folytatták ás ez az oka annak hogy igy hivják a szakaszt.

    (Likuté Szichot).

 

                                                                         *

    ויהיו חיי שרה És lettek Sára életévei - - - - -

     A héber "és lettek" számértéke 37.

Ez  azt jelenti hogy Sára ősanyánk 127 életévéből mindössze 37 évet élt valóban – mióta Izsák  egyetlen fia – megszületett.

 

         (Zohár)

 

 

          

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése