HETISZAKASZ (2) – JITRÓ – 2012      

 

 VENDÉGOLDAL

 

Irta: Glitsenstein Smuel, rabbi

          

                                                      MELYIK A LEGNEHEZEBB?!     

 

Ez az a hét, amikor az Örökkévaló a Tórát adta a

zsidóságnak. Olvasunk a Sinai-hegyi nagy

kinyilatkoztatásról ebben a hetiszakaszban, és persze

a világhíres tíz parancsolatról.

.

Melyikre mondanánk a „nagy tízesben” hogy a

legnehezebb megtartani? Az első, ami azt

parancsolja, higgyünk az Örökkévalóban? A hit nem

jön olyan könnyen a mi generációnknak, mint

nagyszüleink idejében. Akinek idős, ellátásra

szoruló szülei vannak, talán azt mondaná, hogy az

ötödik parancsolatot a legnehezebb megfelelően

megtartani: „Tiszteld apádat és anyádat.” Megint

mások úgy vélnék, a negyedik, a szombattartásra

vonatkozó, teszi igazán nehézzé az életüket.

Mindegyik álláspontnak megvan a személyes

igazsága, az én szavazatom azonban az utolsóra

esne: „Ne irigyeld…”

„Ne irigyeld felebarátod házát, feleségét,

szolgáját, ökrét, szamarát, semmit, ami az övé.”

Azaz még egyszerűbben: ne csorogjon a nyálad a

szomszéd szép háza, bűvöletes felesége, remek

munkája, drága sportkocsija, se semmi egyebe után.

Nem lopni el a másét, az is valami, na de hogy

meg se kívánjuk? Ez aztán kemény. Merjük azt

mondani, hogy az Örökkévaló ezt érthetetlen okból

kívánja? Mintha nem lenne realisztikus elvárás.

Nyilván tudja, hogy nem vagyunk angyalok –  ő

                                                                                                                        teremtett minket!

Engedjétek meg nekem, hogy azt tegyem, amit

ilyenkor minden rendes zsidó tesz: kérdéssel feleljek

a kérdésre. Vajon ez a parancsolat miért foglalkozik

először különféle részletekkel (ház, asszony, szolga

stb.), és csak aztán teszi hozzá az általános tilalmat:

"semmit, ami az övé”?

A rabbik egyik szép magyarázata szerint ez azért

van, hogy egy fontos leckét tanulhassunk belőle:

olyan leckét, amivel ezt a parancsolatot sokkal

könnyebb megtartani. Azt mondja nekünk a Tóra,

hogy ha netán irigy szemeket vetnénk a szomszéd

                                                                                          kerítése felé, ne ragadjunk le a részleteknél

                                                                               

Nézzük az összképet. Hajlamosak vagyunk a

szomszéd kertjét zöldebbnek látni. A teljes képet, az

„egész csomagot” viszont nem mindig vesszük

szemügyre. Jól megy az üzlete, van mit a tejbe

                   aprítani. Na és az egészsége? A családja egészsége?

A felesége remekül néz ki , na de milyen

vele otthon, együtt élni? És ha egészsége és vagyona

is van, van-e öröme a gyermekeiben? Van-e olyan

ember, akinek „mindene” megvan                                                                                             ?

Gyakran derül ki olyanokról, akiket ismerni

véltem, ez meg az, ami ezt a leckét juttatja eszembe.

Az egy ik a világ urának tűnt még tegnap, mára  kihúzták a szőnyeget a lába alól. Egy másik, akit nem tartottam sokra, fantasztikus apának bizonyult csodálatos gyerekekkel.

 

Ahogy a jiddis mondás tartja, mindenkinek

megvan a maga „csomagja”. Mindannyian cipeljük

egész életünkben a magunkét, a problémák sajátos

készletét, a magunk „córeszeit”. Fiatalon azt

hisszük, nehézségei „másoknak” vannak. Ahogy

öregszünk, tapasztaljuk, hogy nincs kivétel. Senki

nincs problémák nélkül.

Ha tehát azon kapjuk magunkat, hogy irigyeljük a

másét, álljunk meg egy pillanatra, és gondoljuk

végig, tényleg szeretnénk-e „azt, ami az övé”. Ha

tényleg belelátunk a másik életébe, a zárt ajtók

mögé, hálásak leszünk majd azért, ami nekünk

jutott, és boldogan vállaljuk a magunk "csomagját”, a

benne lévő problémákkal együtt.

Van egy híres népmesei történet: összegyűlt a falu

népe, mindenki zsákban hozta, ami legdrágább

kincse volt, hogy a többiek is lássák. Körbe lehetett

járni, és mindenki választhatott egyet a nyitott

zsákok közül. Végül mindenki a magáét vitte haza.

Az Örökkévaló jó tanácsot adott nekünk.

Legyünk  elég bölcsek ahhoz, hogy megértsük,

mindig a teljes képet kell nézni. Ez a nehéz

parancsolat így lesz könnyebben teljesíthető.

Ugyanis nem „csak” bűn irigyelni a másét,

bolondság is. Az életet „csomagban” kapjunk, egybe

az egészet.

.