MÁSOK MONDJÁK

 

A MAZSIHISZ KÖRÖMSZAKADTÁIG

RAGASZKODIK AZ "ÖRÖKSÉGHEZ"

 

A "szombat" tegnap jelentette meg összefoglalóját az un. zsidó "kerekasztal" konferenciáról, az itt következő cim alatt. A tudósitást egy szó változtatás nélkül közöljük:

 

Mazsihisz kontra KIM – Vita a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülése után

2011. október 3. / Szombat információ

A „Kertész Ákos-ügy", a zsidóság és a Holokauszt oktatása, a Mazsök kuratóriuma, valamint az állam által fizetett örökjáradék esetleges újraosztása szerepelt a szeptember 22-i zsidó kerekasztal napirendjén.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban tartott kerekasztalon, napirend előtt több résztvevő bírálta a kormányzat és a fővárosi önkormányzat reagálását Kertész Ákos cikkére. A hozzászólók azt kérték: mérjen a kormányzat egyenlő mércével: antiszemita írók és művészek megnyilatkozásait is ítéljék el.

A Holokauszt és a zsidóság oktatása 
volt az első fő téma a készülő új nemzeti alaptanterv kapcsán. Különböző javaslatok hangzottak el, mit és hogyan kellene beépíteni a készülőtantervbe, és hogyan jussanak el a javaslatok a tananyag készítőihez, illetve ki koordinálja a munkát. 

Vita volt a három korábbi kurátor által megfellebbezett új Mazsök kuratórium ügyében. A Cionista Szövetség képviselője, Kardi Judit bírálta az 1 %-os felajánlások arányában történt új kurátor-választás metódusát, mások arra hívták fel a figyelmet, hogy a kuratórium körüli viták késleltetik a holokauszt-túlélők kárpótlásainak kifizetését.

 

 

Gál András Levente államtitkár jelezte, hogy kísérletet fog tenni az ügy mihamarabbi rendezésére. Ezért kérte az ügyben illetékes Ítélőtáblát, hogy soron kívül bírálja el az ügyet. Jelezte azt is, hogy megpróbál majd kapcsolatba lépni a fellebbezőkkel, noha még a látszatát is szeretné elkerülni a nyomásgyakorlásnak, csupán szeretné, ha az ügy még októberben nyugvópontra jutna, és a Mazsök új kuratóriuma megkezdhetné munkáját. 

 

 

Feldmájer Péter Mazsihisz elnök azon felvetése, hogy míg az új kuratóriumot joghatályosan bejegyzik, a régi és az új kuratórium közösen ülésezzen, nem talált pozitív fogadtatásra a kormány képviselői részéről, de a Mazsihisz ügyvezetője, Zoltai Gusztáv részéről sem. Szabó György, a Mazsök új kuratóriumi elnöke viszont jelezte, mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kuratóriumba be nem került szervezetek tevékenységével is megismerkedhessen, és a szervezetek valódi tevékenységük alapján részesüljenek támogatásban. 

 

 

Éles vita 
alakult ki ezt követően Köves Slomó (EMIH) és Feldmájer Péter között az egykori egyházi ingatlanok után járó örökjáradék ügyében. Feldmájer a kormányt is bírálta, mondván, megpróbálhatják megváltoztatni a status quo-t, de érvényes szerződések határozzák meg, hogy a Mazsihisz a jogutód, míg Köves úgy vélte, az örökjáradékból más zsidó hitközségeknek és szervezeteknek is részesülnie kell. Feldmájer úgy fogalmazott: „…ebben a vitában végső soron a bíróság fog dönteni, az majd ki fog derülni persze, hogy ez egy független bíróság lesz, vagy egy Fidesz bíróság lesz".

 

 

A Szim Salom progresszív zsidó hitközség képviselője, Guba Gergely is jelezte, hogy az egykori zsidó közösségi tulajdonhoz valamennyi ma élő zsidó felmenője hozzájárult, így méltányos, hogy az örökjáradékból a Mazsihiszen kívül mások is részesüljenek. Egyúttal egyházként való elismerésükért is szót emelt.

Az ülés végén Gál András Levente államtitkár jelezte, hogy ha egyetértenek a résztvevők, egy héten belül elküldi az ülésről készült jegyzőkönyvet és tényszerű sajtóközleményt bocsátanak ki az ülésről. Ezt a jelenlévők közül mindenki elfogadni látszott.

Éles sajtópolémia 
alakult ki a Mazsihisz és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium között a bizottsági ülés után.

Az MTI szeptember 23-i tudósítása szerint a Mazsihisz közleményében azt írta, hogy a zsidó szervezetekkel folytatott előző napi tárgyaláson Gál András Levente, a KIM államtitkára tájékoztatást adott a Mazsök kuratóriumának átalakítását célzó lépésekről, illetve arról, hogy „a kormányzati szándéknak megfelelően megszületett (...) bírósági végzés ellen többen fellebbezéssel éltek".  Mint írták, az államtitkár közölte, már felvette a kapcsolatot a Fővárosi Ítélőtáblával, és fel fogja hívni a fellebbezőket, mert szerinte alaptalan a jogorvoslati kérelmük. 

A Mazsihisz a demokrácia elveivel ellentétesnek tartja, hogy egy magas rangú kormányzati tisztviselő nyomást kíván gyakorolni az alkotmányos jogukkal élő polgárokra, és mintegy átvéve a fellebbezési bíróság jogkörét, hivatalosan és nyilvánosan minősíti a jogorvoslati kérelmüket – áll a közleményben.

A Mazsihisz véleménye szerint a KIM ezzel a lépéssel „megpróbál beleavatkozni a független bíróságok munkájába és megkísérli korlátozni a  fellebbezőknek az alkotmányban rögzített jogorvoslati jogát".

A KIM ezzel szemben – az MTI-hez eljuttatott reagálásában – közölte: Gál András Levente január óta folyamatosan egyeztet hazai és nemzetközi zsidó közösségekkel, egyebek mellett a Mazsök kuratóriumának átalakításáról. A KIM sajnálatosnak tartja, hogy „a Mazsihisz a több mint fél éve tartó konszenzusos tárgyalási folyamatot át akarja politizálni mondvacsinált indokokkal". A minisztérium a leghatározottabban visszautasítja a vallási szervezet állítását, miszerint bármilyen módon beleavatkozna a független bíróságok munkájába.

Mint írták, a Gál András Levente által negyedszer összehívott Zsidó Közösségi Kerekasztallal történt egyeztetésen „élénk vita bontakozott ki arról, hogy három volt kurátor fellebbezésével nehezíti a megújított Mazsök munkájának megkezdését, és ezzel együtt a holokauszt túlélői részére kárpótlási összegek kifizetését".

Az államtitkár ezen a tárgyaláson hangsúlyozta, tiszteletben tartja a fellebbezők jogorvoslathoz való alkotmányos jogát, és jelezte, nem kíván nyomást gyakorolni rájuk. Hangsúlyozta: a cél az, hogy a kárpótlási összegek kifizetése minél előbb megtörténjen – mutat rá a KIM közleménye.

 

Úgy tudni, 
a Mazsihisz néhány hónappal ezelőtt informálisan felhívta az új Mazsök kuratóriumba be nem került néhány kurátor figyelmét a bejegyzéssel kapcsolatos fellebbezés lehetőségére, és közülük három személy fellebbezett is. E jogi aktus késlelteti az új kuratórium felállását, de – úgy tudjuk – nem késlelteti az idős Holokauszt-túlélők járadékainak kifizetését a Mazsök részéről, ellentétben azzal, ami a bizottsági ülésen, erkölcsi nyomásként elhangzott. Késedelmet legfeljebb az új pályázatok kiírása és a zsidó szervezetek támogatásának odaítélése szenvedhet. (Az eddig megítélt támogatás arányos részét ugyanakkor még folyamatosan utalják a szervezeteknek.) Ezek normatív jellegű támogatása azonban korábban is viták tárgyát képezte, s a kuratórium elnökének nyilatkozata szerint a támogatási rendszer átalakul.

A sürgetésre Gál államtitkár jelezte, hogy fel fogja hívni a fellebbező volt kurátorokat, és igyekszik meggyőzni őket, vonják vissza fellebbezéseiket, hogy minél hamarabb felállhasson az új kuratórium. Hozzátette: nem szeretné, ha lépését félreértenék, és a hatalom nyomásgyakorlásának értelmeznék: „azok az idők hála Istennek elmúltak, hogy a minisztériumból telefonok mennek".

 

 

Az ülés másnapján kibocsátott Mazsihisz-nyilatkozat viszont úgy értelmezte a történteket, hogy az államtitkár hatalmi szóval kíván beavatkozni a fellebbezésekbe és az igazságszolgáltatásba. Álláspontját a Mazsihisz arra alapozza, hogy Gál András Levente felvette a kapcsolatot a Fővárosi Ítélőtáblával. A tanácskozás jegyzőkönyvéből viszont kiderül: az államtitkár ezt csak az ügy megsürgetése végett tette. A fellebbező kurátorokat viszont – úgy tűnik – két irányból próbálják meggyőzni.

A Mazsihisz pozícióvesztése 
a Mazsökben, és lehetséges pozícióvesztése az örökjáradék kérdésében késztetheti vezetőit a keményebb lépésekre és az élesebb fogalmazásra a nyilvánosság előtt, de a vita éleződése nem biztos, hogy akár a Mazsihisz, akár a zsidó közösség egészének érdekét szolgálja.

Hasznosabb volna, ha a hitközségek és a többi zsidó szervezet egymás közötti, érdemi eszmecseréjéből születhetne olyan konszenzus, amit közösen képviselhetnének a kormánnyal folytatott tárgyalásokon. Erre egyébként a jegyzőkönyv szerint, az örökjáradék kapcsán a KIM államtitkára is felhívta a kerekasztal résztvevőinek figyelmét. Elsősorban az egyházi törvényben nevesített három hitközséget kérte megegyezésre, mondván, hogy lehetőleg a Szim Salomot is bevonva az eszmecserébe, október 31-ig üljenek össze, és jussanak közös nevezőre.
 

תחתית הטופס