"EL KELL VÁLASZTANI A TEJEST A HUSOSTÓL!"

SZABÓ GYÖRGY: ITTHON ÉREZHETJÜK MAGUNKAT,

VAGY IDEGENKÉNT  ÉLÜNK A HAZÁNKBAN? . . .

 Irta: Szőnyi Szilárd(Heti Válasz)

 

 

 Szabó György tíz évet élt Izraelben. Volt a Fidesz önkormányzati képviselője. A kormány most a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kuratóriumi elnökének nevezte ki

 

- Ön kereszténydemokrata?

- Nem.

- Akkor mi szél fújta a KDNP izraelita műhelyének alelnöki székébe?

- Konzervatív ember vagyok, így kötődöm a Fideszhez és a KDNP-hez is. A kereszténydemokrácia nemcsak a Krisztus-hívőket foglalja magába, hanem mindazokat, akik más indíttatásból, de beleértendők az európai, keresztyén kultúrkörbe. Márpedig a zsidóság odatartozik.

- A műhely tagjainak "eltökélt szándéka a magyarországi zsidóság érdekeinek szolgálata" - írta 2009-ben. Azért nem furcsa zsidó érdekeket emlegetni a KDNP-ben?

- Nem, mert a műhely létrejöttének fő célja, hogy a zsidóságot megszabadítsuk a ráragadt liberális stigmától...

- ...meg nyilván a jobboldalt az antiszemita bélyegtől.

- Így van. És a történelem is azt mutatja, hogy a zsidóság sokszínű pártállású közösség, a liberális, a sajátos baloldali eszmékkel való azonosulás pedig az utóbbi ötven-hatvan év következménye.

- Írásában így folytatta: a zsidóság képviseletét "politikai hovatartozástól és világnézettől függetlenül" el akarják látni a KDNP égisze alatt. Vagyis akár a liberális izraelitákét is?

- Adott esetben igen.

- Ajvé!

- Nincs ebben semmi különös. Politikai nézettől független közös ügyünkről van szó. Arról, hogy a zsidóság ugyanúgy otthon érezhesse magát itthon, mint a zsidótörvények előtt. Még ma is, ha Kelet-Magyarországon megkérdezünk nyolcvanéves embereket a zsidóságról, többnyire két emléket fognak felidézni. Az egyik, hogy amikor a Kohn néninél tréfli lett  a liba , odaadta a szárnyast a szomszédnak, a másik meg az, hogy az egyetlen szatócs a Grün bácsi volt, akinél hitelre lehetett vásárolni.

- Ehhez képest ön 2006-ban így fogalmazott egyik előadásában: "Idegenként élünk néhány tízezren hazánkban."

- A Gyurcsány-éra által kreált antiszemita föllángolások közepette fogalmaztam így. Mert ne tévedjünk: antiszemitizmus nem csak a szélsőjobboldalon van. A baloldal sem szeret minket, csak ügyesebben ad a jogvédő látszatra, de érdekei szerint csupán használ bennünket.

- "Szeretném azt tudni, hogy ez a Szabó hogyan zsidó, apja révén, anyja révén vagy sehogy?" - kommentálta egy fórumozó a Szombat című lapnak adott minapi interjúját. Ilyet is ritkán hallhat, amikor nem lezsidózzák, hanem a származását kérdőjelezik meg.

- Nemigen foglalkoztatnak az ilyen gyalázkodó hozzászólások. Egyébként meg lehet nézni a hajdúsámsoni gettó feljegyzését, hogy édesanyám, Ehrenfeld Zsuzsanna neve szerepel-e benne. Szerepel.

    300 kötet a Holokausztról

 - Mikor ébredt rá zsidó identitására?

- Későn, 11-12 évesen, amikor kezembe került édesanyám személyi igazolványa, és az apja neve rovatban egy ismeretlen név szerepelt. Amikor hazajött a munkából, nekiestem, hogy anyukám, ki az az Ehrenfeld Farkas. És akkor elmesélte a család történetét. Ez az első benyomás aztán hamarosan holokausztélménnyé bővült, minekutána 15 éves koromra közel 300 kötetet elolvastam a témáról.

- A hitre hogyan jutott el?

- Apránként. Anyai nagyszüleimnél évente kétszer volt egy nagy vacsora, és csak később értettem meg, hogy az egyiket a rós hásáná, a zsidó újév, a másikat pedig a pészah, vagyis a húsvét tiszteletére rendezték. De a hit csak akkor kezdett megérinteni, amikor izraeli éveim alatt megismertem a feleségemet, aki mélyen benne élt a vallási hagyományban.

- Volt valamiféle megtérésélménye?

- Erről annyit tudok mondani, hogy néhányszor életben maradtam. Ha nem volnék hívő, úgy fogalmaznék, a véletlen folytán, de hívőként azt gondolom, ez másnak köszönhető.

- Hogyan került Izraelbe?

- Miután 1988-ban leszereltem a Magyar Néphadseregtől, részben ottani élményeim hatására úgy gondoltam, megpróbálom máshol. Kimentem hát Izraelbe, ahol kezdetben három évet töltöttem egy kibucban. Miután elhagytam a közösséget, behívtak fél évre katonának, majd évente egy-két hónapra tartalékos szolgálatra kellett bevonulnom.

- Merthogy addigra megszerezte az izraeli állampolgárságot?

- Igen.

- Részt vett hadműveletekben?

- Háborúban nem, de harci eseményekkel járó veszélyzónában jártam.

- Az izraeli-magyar focimeccsen melyik csapatnak szurkolna?

- Nem szeretem a focit... A kérdést viszont értem. A kettős identitás lényege, hogy nem tudok választani a két ország között. Ez a Nagy-Magyarország-térkép például, amit az irodámban lát, Izraelben ugyanígy ott lógott a falamon.

- Mikor szavazott először magyarországi választáson, és kire?

- 2002-ben, a Fideszre. Azóta is mindig rájuk szavaztam.

- Egyszer azt nyilatkozta, korábban tele volt a Fidesszel kapcsolatos sérelmekkel. Miből táplálkozott ez?

- Amikor 1989-ben elmentem, itt hagytam egy kádári Magyarországot, és tíz év múlva más országba érkeztem vissza. Olyan volt ez, mint amikor megérkeztem Izraelbe, az ismeretlenbe. Az a kör pedig, amelyben hazajövetelem után zsidóként forgolódtam, nem éppen Fidesz-barát volt, így a tőlük hallottak alapján kétellyel fogadtam bizonyos jobboldali megnyilvánulásokat. Aztán egyszer elbeszélgettem egy fideszes barátommal, s azt kérdeztem tőle: "Miért nem csináltok valamit a zsidókkal?" Ez fordulópontnak bizonyult; onnantól kezdett feloldódni bennem a bizalmatlanság, ma pedig már büszkén segítem a polgári kormány munkáját.

- Azért a Fideszben nehezen emészthették meg, hogy 2008-ban antifasiszta tüntetést szervezett a budapesti Hollán Ernő utcában. Az ottani jegyirodában ugyanis nem szolgáltak ki egy jobboldali rockzenekar koncertje után érdeklődő lányt, amire válaszul ismeretlenek Molotov-koktélt dobtak az irodára.

- Sokan nem tudták mire vélni, hogy olyan eseményhez kötődik a nevem, amit egyik párt sem vállalt teljes mellszélességgel. De utólag mindinkább látom, mennyi pozitív vonzata volt a tüntetésnek.

- Ismét egy idézet a Szombat fórumáról, mégpedig az egyik fő pénzosztó szervezet, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (Mazsök) élére történt kinevezéséről: "A Fidesz lenyúlta a kuratóriumot is, ahogy várható volt. Szabó révén pártkatonát neveztek ki elnöknek." Mit válaszolna az illetőnek?

- Talán azt, hogy el kell választani a tejest a húsostól. Vagyis a politikai beállítottság és a közösséghez tartozás kérdése közül adott esetben az utóbbinak kell felülkerekednie. Mármost a Mazsök élén az ember nem a pártállását tűzi a zászlajára. Ha ugyanis a kormány - az eddigi gyakorlattal ellentétben - a zsidó vezetéstől független embert nevez ki oda, azt nyilván azért teszi, hogy a munka átlátható, világos és megbízható módon folyjék.

- Merthogy eddig nem úgy folyt? Az Állami Számvevőszék is megállapította: összeférhetetlen, hogy olyan szervezetek kapnak pénzt a Mazsöktől, amelyek képviselői ott ülnek a kuratóriumban.

- Erre az átadás-átvétel után derülhet fény. Biztosan sokaknak szerzünk kellemetlen pillanatokat, de nem lehet azt mondani, hogy ne szeretném a kihívásokat.

- A kuratórium átalakult és bővült, például a Fidesszel barátságos viszonyt ápoló Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH). Nagyot tévedek, ha azt feltételezem, hogy Köves Slomóék helyzetbe hozásával a baloldalhoz kötődő Mazsihisz monopóliumát akarják megtörni?

- Nem, de a cél nem valamiféle politikai szándék érvényesítése, hanem a zsidó vallási és kulturális élet sokszínűségének megjelenítése. Az, hogy egyetlen szervezet képviselje az összes irányzatot, idegen a zsidóságtól. A Mazsök kuratóriumában ezért a neológ Mazsihisz mellett helyet kaptak többek közt az ortodoxok, az EMIH, de a reformzsidóság képviselői is.

- E szervezetek a hívő zsidókat képviselik, ők viszont alig vannak néhány ezren Magyarországon. Pedig az állam a Mazsökön keresztül folyósított több százmillió forinttal a holokauszttúlélőket, illetve a százezres hazai zsidóság egészét akarja támogatni.
  

VISSZATÉRNI A VALLÁSHOZ

- Ezért kapnak helyet civilszervezetek is a kuratóriumban, s a jövőben ezért nem jár alanyi jogon támogatás. Akkor indulhat valaki sikeresen a pályázatainkon, ha sokakat megmozgató tevékenységével erre alapot szolgáltat.

- A hazai zsidóknak vissza kellene térniük a vallásukhoz - mondta egyszer. Sokan azonban szemlátomást nem akarnak visszatérni.

- Nem is akarok kötelezni senkit a vallásra. A zsidó hagyomány továbbvitele nem csak abban nyilvánulhat meg, hogy péntekenként ott vagyunk a zsinagógában; de legalább tudjuk, kik vagyunk, milyen ünnepeink vannak, és közeledjünk a vallási hagyományainkhoz.

- Ön egyébként melyik vallási irányzathoz kötődik?

- Ha csak tehetem, megfordulok minden közösségben. Lakóhelyemhez az óbudai zsinagóga van a legközelebb, ezért oda járok rendszeresen.

- Ez ugye Köves Slomóék zsinagógája.

- Így van. De nem kötném magam egyik vagy másik irányzathoz. Engem az vezérel, hogy Ehrenfeld nagyapám emlékére megmutassam: mi felélesztjük azt, amit mások eltiporni szándékoztak. Ha pedig azt kérdezzük, hogy melyik irányzatot kell óvnunk leginkább, akkor az az ortodoxia, hiszen nekik köszönhető, hogy a zsidó hagyomány fennmaradt. Az egyházügyi törvény e tekintetben is helyre tette a dolgot, hiszen a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség külön felekezetként lett bejegyezve.

- Miközben a neológ Mazsihisz tagszervezete.

- Pontosan. Úgy vélem azonban, hamarosan történelmi döntést kell hozniuk, miszerint különválnak-e, vagy beletörődnek a jelenlegi helyzetbe.

- Hamarosan ön is kihívás elé kerül: hogyan tud megküzdeni a Mazsök kuratóriumát eddig vezető - mostantól mezei, ám nyilván befolyásos tag - Zoltai Gusztávval. A Mazsihisz MSZP-barát ügyvezető igazgatóját zsidó körökből vádolják hűbéri viszonyok fenntartásával, pénzek kétes elköltésével, hitközségi választási csalással.

   "ZOLTAIVAL EGYÜTT LEHET DOLGOZNI"

- Úgy gondolom, Zoltai Gusztávval együtt lehet dolgozni, a vádak pedig, amíg nincsenek bebizonyítva, csak híresztelések. Meg aztán, van itt egy zsidó intézményrendszer, amelyet, akár tetszik, akár nem, a Mazsihisz hozott létre és tart fenn. A kihívásokat tehát kedvelem, a felesleges konfrontációkat viszont nem. Most egyébként a legfontosabb, hogy megteremtsük a kuratórium működőképességét. Korábban ugyanis a testület - a tagok távolléte miatt - sokszor hónapokig határozatképtelen volt. Ám ha ez nem sikerülne, akkor át kell gondolni, szükség van-e a Mazsökre, vagy esetleg egy más szervezetnek kell belépni a helyére.

- Amelyben nem kapnának helyet a zsidó szervezetek?

- Ez nem volna idegen az európai gyakorlattól. Vannak országok, ahol önkormányzati jelleggel nem sikerült elosztani a pénzeket, így más módszert kellett találni. Mindenesetre rajtunk áll, hogyan működtetjük a kuratóriumot. Ha a Mazsök önkormányzatként hatékony tud lenni, akkor nem kell felborítani a rendszert.

                                                             *

SZABÓ GYÖRGY 1967-ben született. • 1989 és 1999 között Izraelben élt. • 2006 és 2010 között a Fidesz önkormányzati képviselője a XIII. kerületben. • A KDNP mellett működő Barankovics István Izraelita Műhely Egyesület alelnöke. • A megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató - állami tulajdonú - Főkefe Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. • Nős, felesége izraeli, három gyermek édesapja.

 

 

.