2011. február 28., hétfő

"MERT AKIT SZERET - - -AZT DORGÁLJA" (Példb.3.12)

               HOGYAN LEGYÜNK ZSIDÓK (3)

  

A  PESZACH NEM (CSAK) KNÉDLI!

Ebben az új rovatban nem a Sip utca uraival foglalkozunk és nem kisded játékaikat leplezzük le. Itt a "mezei hadak"ról lesz szó, azokról akik zsidók akarnának maradni, hamár annak születtek – de nem tudják hogyan kell ezt csinálni.

 

  Sajnos, nem jártak zsidó  óvodába, iskolába, nem látták szüleiknél (akik gyakran letagadták zsidó voltukat), élnek  a materiális világban, egy - nem egyszer ellenséges -  gój környezetben és vágyódnak valamiféle szellemi, transzcendentális behatás iránt, vagyis – mondhatni – keresik gyökereiket.

   Zsidó gyökereiket.

                                          ***

      Peszach – a zsidó husvét – még messze van, mondhatná valaki, aki nem tagadja le zsidóságát, csak nem nagyon tudja mit kezdeni vele.

        Persze igaza van. Az idén Peszách valamikor április közepén van és mi most még február utolsó napjait tapossuk. De ha Bölcseink azt mondták, hogy harminc nappal az ünnep előtt, már kell beszélni az ünnepről – az előkészületekről - tudták hogy mit beszélnek-

      Peszách – ez az a zsidó ünnep, amely a legtöbb előkészülettel jár. Nem elég a kijelölt helyen  a máceszt és a darát megvenni és nem elég jegyet váltani egy hitközségi széderre, melynek fő attrakciója a knédli – a Peszach ennél sokkal több.

    A Peszách a kovásztalan kenyér ünnepe – chág hámácot. Ez a gyakorlatban nemcsak azt jelenti, hogy nyolc napon keresztül a zsidó embernek tilos kenyeret, zsemlét, kekszet vagy valami hasonlót enni, hanem azt is hogy a házában tilos hogy ezek a dolgok találtathassanak.

 Ezért hithü zsidók, már néhány nappal Peszách előtt – idén április 18.tól április 27-ig – eltávolitanak lakásukból és autójukból minden kovászost, melynek gyüjtőneve héberül cháméc – és beszereznek olyan élelmiszert, amikre vallási, rabbinikus felügyelet (hechser) igazolja, hogy nincs bennük Cháméc, vagyis kóserok Peszáchra. Ez vonatkozik a borra és egyéb innivalóra is – (a sőr nem lehet kóser peszachra) – amelyek csak egy szakavatott, vallásos és istenfélő rabbi készitése alatt használható peszáchkor.

                                                                *

     Peszachkor a zsidó ember külön peszachi edényeket használ. Nem eszik sehol, házon kivül, legfeljebb diót, mogyorót vagy gyümölcsöt amit meghámoz.

Félünnepen szabad dolgozni és utazni – ha muszáj. Ha nem muszáj – jobb ünnepelni és pihenni.

   Peszachkor szabadultak ki őseink az egyiptomi fogságból, annak érdemében hogy zsidók maradtak a pogány Egyiptomban. Mi is ki és megszabadulunk – csak maradjunk zsidók, amint őseink annak idején azok maradtak.

 

 

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése