2010. szeptember 7., kedd

MAGYAR "ZSIDÓ" VALÓSÁG

"ÁTOKOLÓGIA" UTÁN SÜKET DRÓSEK,  A ZSIDÓ (?)"SÜSÜ"

  ÉS A KUTYAPECÉR – AZ ÚJ ÉLET ÜNNEPI SZÁMÁBAN

 

Igéretünkhöz hiven folytatjuk az egyetlen  (kéthetenkét megjelenő), magyar-zsidó lap kritikai olvasását. Észrevételeinket megosztjuk a nyájnak tartott, de egyáltalán nem nyájas olvasóval.

 

   A legutóbbi, "Átokológia" cimmel ellátott, humoreszk nagy sikere után, a rabbi-szerző egyelőre űl babérjain és felhagyott a további heti szidrák irásával. Igaz, most ennek helyét a Csoknyak becenevet viselő elnök-ügyvéd ünnepi szózata tölti be, amely azzal a szóval kezdődik, hogy   " V Á J Á J  M E R". Nem tudjuk hogy ez mit jelent, lehet hogy Vájajmert vagy Vájómert akart mondani, de ezt  majd a főrabbi-főszer. értelmezi, ahogy akarja

 

Cikkében Csoknyak elvtárs kikel azok ellen akik "értelmetlen vitákkal mérgezik a zsidó közéletet" , az egységet propagálja és azt mondja, hogy a "legfontosabb megőrizni a folyamatosságot". Ezalatt természetesen a Mazsihisz egyeduralmának megőrzését érti, akárcsak Móricka aki a késhegyig menő vitában egyszer kompromisszumor javasolt: "Jó, mondta, nem bánom, akkor legyen úgy ahogy én mondom..."

 

      Az Orzse rektorának cikke annyira veretes, annyira magasröptü, mintha egy országos főrabbi szájából (vagy szövegszerkesztőjéből) hangzott volna el; a pesti elnök "Ujévi Gondolatok" alatt régi szövegeket melegit fel, mig a másik (vagyis harmadik elnök) imaszövegek forditását hozza (néhol rosszul, mert olyan nincs hogy "ujits meg nekünk boldog esztendőt", Esztendőt nem lehet "megujitani" és "tová" az nem boldog. A helyes forditás: "Atyánk királyunk, hozz reánk jó új évet").

                  

                                                           ***

   Ezzel tulajdonképpen be is lehetne fejezni, mert a többi töltelék anyagot, mintha gereblyével kaparták volna össze, vagy mintha a póstás szerkesztette volna a lapot. No de mivel a lap nyolc oldalas, "ünnepi szám", nézzük végig.

 

A második oldal – az első folytatása, a harmadikon semmi érdemleges nincs, hacsak nem a rosszemlékű Lévai Jenő egyik 45 előtti lapja, amelyben a Kormányzó úrnak nyalizott és  nem a kommunistáknak – mint később. A negyedik  oldalon egy figyelemreméltó riport "Izraeli katonák a nagykörösi(!) zsinagógában", aláirás nélkül , amely emliti a "finom bárcheszt, amit Bottka Erzsébet(!?) sütött a katonáknak. Ebből a rendhagyó tudósitásból tudtuk meg, hogy van a magyar zsidóknak még egy dandártábornoka, egy hitközségi elnök személyében, bizonyos Grósz Andor. Eddig azt hittük hogy csak egy van (és az is sok) és ime most egyszerre kettő. Fura ország ez, hadserege nincs, dandárjai sincsenek, de tábornokai – annál több. Erről viszont  a szerkesztőség nem tehet...

 

   Az ötödik oldalon, nagy meglepetésre, ott virit a cs.g. aláirása. Egy "rabbi"ról ir, akit most áthelyeztek egy nemlétező khileba . Hogy ő miről hires – azt most nem szerkesztjük ki. Ros hásáná előtt van alkalom a megtérésre. Itt fut még egy fantom pi.ár cikk egy jobb sorsra érdemes iskoláról. Hatodik oldal – semmi, hetediken az apróhirdetések, benne az örvendetes hir, amelyben a  Rabbitestület(?) megállapodott egy németországi mohéllal, aki hivásra házhoz jön. Mintha Pesten nem lenne mohél, de ne tessék tolongani, mindenkire rá kerül a sor, mindenkit szivesen megvág.

                              *** 

A nyolcadik oldal  - ez már dőfi. Itt van Süsü a sárkány, zsidó gyökereinek kutatása (miért? Lehet hogy allijázni akar?) és itt van a Főszer. grandiózus cikksorozata, amelyben úgy tesz mintha leleplezné a kommunista zsidók népáruló viselkedését a miokban, az akkori rabbiságban. A cim sokat sejtetö:  A RENDSZERTŐL A VÁLTÁSIG A SIP UTCÁBAN de a tartalom "nesze semmi fogd meg jól". A besúgóknak, az ügynököknek, a fizetett provokátoroknak – nincs mitől tartaniuk: KÁPÉ itt is elvicceli a dolgot, pedig ez nem heti szidra.

 

   Ami a legrosszabb, hogy ha már megir valamit – név nélkül irja, mindenki anonim.

 

  Segitsünk neki: A "kollega" – Salgó László főrabbi, a parlament kinevezett tagja, véreszáju Izrael-ellenes uszitó, akit nem egyszer a kádár-féle külügyminisztériumnak kellett leinteni, hogy ne teljesitse túl a normát. A Mindszenti per idején, még mint a Nagyfuvaros rabbija, a hetedik kerületi pártbizottságban tevékenykedett és ő volt a Mindszenti "vita" egyik szónoka. És akkor csodálkoznak ha van antiszemitizmus...

 

A jelenlegi cikkben (hatodik) a harmadik emeleti félelmetes "főtitkár" (valójában alelnök volt teljhatalommal) Bárdi Dezső volt, aki kiérdemelte a kutyapecér elnevezést, népes kutyafarmjával, melynek eltartása a Miok költségvetését terhelte. Naftali Kraus első könyvének kézirata (Az Ősi Forrás . heti szidrák) nála feküdt el, lakásán, három évig és csak Bakos Lajos, a másik alelnők, életveszélyes fenyegetéseire (NK nevében) adta vissza. Áldott rossz ember volt (de naponta imádkozott minchet Algó-Balgó-Kargó szobájában). Béke poraira.

 

    Spánn ezuttal gyengébb és rövid. Majd javit, mert tehetséges.

 

     Még egy, utolsó kérdőjel:

 

    Cikke végén azt irja a főszer. hogy "folytatjuk). A Mazsihisz honlapján azt irják, hogy "hamarosan folytatjuk". Má nistánó? Mi az hogy "hamarosan"? Be kell mutatni Csoknyaknak?

 

Kérjük, legyen  a rendszerváltás minden számban.

Hogy legyen mit irnunk...

                                                                    

 

    

 

  

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése