2010. június 24., csütörtök

EGY CSALÓ GÓJ OKTAT KI MINKET A BETÉRÉSRŐL

 

"SZIMBÓLIKUS ÁLLATÁLDOZAT – A BETÉRÉS EGYIK FELTÉTELE"

 

– IRJA A MAZSIHISZ HONLAPJÁN, A "Kérdezd a rabbit" rovatban, az a   GÓJ, AKI MÉG MINDIG ZSIDÓNAK ÉS   A zsidóság "SZAKÉRTŐJÉ"NEK ADJA KI MAGÁT

 

 

"Szókimondó beszélgetés a betérésrõl" – EZZEL A CIMMEL IRTA KB MÁSFÉL ÉVVEL EZELŐTT "ISMERETTERJESZTŐ" CIKKÉT A Mazsihisz HONLAPJÁN, AZ A SZ.I.P. AKIt RAJTAKAPTUNK, HOGY ZSIDÓNAK ADJA KI MAGÁT, RABBIHELYETTESNEK TANULT ÉS TÓRA MAGYARÁZATOKAT IRT – AMIG KIDERÜLT A CSALÁS ÉS ELTÁVOLITOTTÁK

 
2008-12-05 -én JELENT MEG Szilágyi Iván Péter cikke, amelyben  zsidóság és a betérés szakértőjének adja ki magát a csaláson kapott volt rabbiszemináriumi növendék. Ezt a cikket, amely rengeteg ferditést és félremagyarázást tartalmaz – a maig napig is közli az emlitett honlap a "Kérdezd a rabbit" rovatában, Vagyis a csaló gój válaszol kérdésekre, hogyan és miképpen lehet betérni a zsidóságba.
 
Többek között lanszirozza a "kérdést" (ami persze nem kérdés) ki számit anyának a zsidóságban a biológiai szülőanya (aki zsidó) vagy a nevelőanya – aki nem zsidó. Mivel  Balázs Gábort idézi (*   – nem mer hazug válaszokat leirni, de maga a kérdések feltevése a problémához való hozzáállás komolytalanságára mutat.
 
 Miután Jehuda Hálévit, mint egy 21 századbeli bölcset idézi (a  hitközségi honlap szerkesztője, aki naná hogy nem-zsidó, nem hallott a Kuzári szerzőjéről és nem tudja mikor élt...) hadd álljon itt néhány sor a gój cikkéből (gój az egy nem-zsidó aki nem tért be szabályosan és hiába csapta be az illetékeseket és tanult rabbihelyettesnek) , aki az érdeklődőknek mint rabbi válaszol:


"Rendhagyó, sok vitával és kérdéssel tarkított beszélgetést rendezett nemrégen a Szochnut a Post-Taglit elõadássorozat keretében. A Szochnut nemzetközi zsidó szervezet izraeli körútján részt vett zsidó felmenõkkel(zsidók vagy  nem zsidók?? Mi az hogy zsidó felemenő?)  rendelkezõ fiatalokkal Balázs Gábor judaisztika tanár beszélgetett. A téma a betérés és annak tórai alapjai, szabályai voltak.


Sok kérdés felvetõdött, de nem mindegyikre kaptunk választ és ennek oka fõként az volt, hogy Balázs Gábor inkább tekinti céljának, hogy a zsidó identitáshoz kapcsolódó problémákat a maguk összetettségében feltárja, mintsem, hogy felületes, de egyértelmû válaszokat nyilatkoztasson ki. Érkezésemkor éppen arról folyt parázs vita, hogy valaki attól, mert zsidók között nevelkedik fel és zsidók a barátai, zsidónak számít e...? A zsidó jog szerint – tette világossá Balázs Gábor - válasz egyértelmû nem, tehát az illetõnek be kell térnie ahhoz, hogy vallási értelemben is zsidónak számítson.

Elõadásában leszögezte a jól ismert tényt, miszerint a zsidóság anyai ágon öröklõdik, de mint a közönség kérdéseibõl kiderült, korántsem egyértelmû, hogy ki számít anyának? A hallgatóság közül ugyanis többen is felvetették, hogy örökbefogadás esetén ki számít anyának: a zsidó szülõ, aki felnevelte a gyermeket vagy a nem-zsidó anya, aki megszülte? A zsidó jogi források szerint ebben az esetben a biológiai szülõk státusza az irányadó.

Az egyik talmudi forrás szerint a betérés rítusa valójában a Szináj-hegyi szövetségkötés szimbolikus megismétlése. A Tóra szerint a szövetség megkötésekor ott voltak mindazok lelkei is, akik majd zsidóként meg fognak születni. Az egyik midrás ehhez hozzáteszi, hogy a betérõk lelkei is jelen voltak.   
               
A zsidó hagyomány szerint is elismert módon történõ zsidóvá váláshoz azonban a puszta szimpátia, öndefiniálás és lelki azonosulás nem elég.

 

A betéréshez a zsidó jog a férfi betérõvel szemben a következõ három követelményt támasztja:
A körülmetélés (a férfiaknál)  – brit mila
Alámerülés a rituális fürdõben – tvila
A parancsolatok betartásának vállalása
(amely a Szináj-hegyi szövetségkötés alkalmával bemutatott állatáldozatot helyettesíti.)

 
A rabbinikus tanács (bét din) e kritériumok teljesítése után vehet fel valakit Ábrahám szövetségébe. Balázs Gábor azt is elmondta, hogy többek között azért nehéz a betérés, mert ez egy olyan „klub", amelybe csak belépni lehet: vagy a beleszületésen, vagy a betérésen keresztül. A betérést követõen a betért zsidó nem vonhatja vissza, teheti semmissé döntését,
(úgy látszik ezért hagyott fel sz-i-p betérési kisérleteivel)  kivéve ha ugyanazon rabbinikus bíróság elõtt hivatalosan elismeri, hogy betérésekor sem gondolta komolyan, hogy meg fogja tartani a parancsolatokat. A betérést követõen senki sem ellenõrzi, hogy a betért zsidó betartja e a parancsolatokat, de Izraelben sok helyen a betérés elõtt a rabbinikus tanács részérõl szigorúan és személyesen megvizsgálják a jelölt lakását, életkörülményeit, hogy betartja e a vallási elõírásokat.

„A betért ugyanolyan zsidó?" – hangzott a következõ kérdés. Balázs Gábor szerint bölcseink is megosztottak voltak a kérdésben. 21. századi forrásokat idézve elmondta, hogy Rabbi Jehuda Hálévi szerint a prófécia képessége például csak a született zsidóknak adatott meg.

Rabbi Mose ben Maimont, azaz Maimonidészt idézve ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a legelismertebb zsidó tudós szerint a betérõ bizonyos szempontból jobb, érdemesebb, mint a zsidónak születettek.

A betérés céljairól is szó esett, van aki azért választja ezt az utat, mert azonosulni tud a zsidó vallással és sorsközösséget akar vállalni a zsidókkal, van aki házassági szándékai miatt és olyan is elõfordult már, hogy szülõk tértek be, hogy vallásos zsidóvá vált fiukkal ezáltal fennmaradjon a jó kapcsolat.

Külön érdekesség, hogy a zsidósággal „nem szimpatizáló" vagy öngyûlölõ zsidók is zsidónak számítanak.
"

                                                                                                           ***

Eddig "rabbi" sz.i.p. rabbinikus véleménye a betérésekről. Arról nem szól itt , minek számit egy csaló aki kiadja magát valaminek, amihez semmi köze nincs, hacsak nem annyi hogy ujabban az "elnök úr" iródeákjává avanzsált és ezzel gondol alkalmassá válni az Uj Élet főszerkesztői székére...

 

(* Érdekes lehetne tudni mit szól mindehhez Balázs Gábor, aki egész az utóbbi időkig a pesti ortodox iskola igazgatója volt?  

 

 

3 megjegyzés:

  1. A Mazsihisz "Kérdezd a rabbit" rovata itt található:
    http://mazsihisz.hu/kerdezd_a_rabbit.html

    VálaszTörlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés
  3. Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.

    VálaszTörlés