2010. június 22., kedd

Az atyák bölcs tanitásai(46)

 

MIKOR "SZEMTELEN" A BÍRÓSÁG?

 

Ugyancsak ő [Jismáél rabbi] szokta mondani: "Ne hozz magadban [egyedül] bírói ítéletet, mert csak az EGY [a Jóisten] teheti. Ezenkívül ne mondd bíró társaidnak: fogadjátok el a véleményemet, mert ezt ők mondhatják neked [hisz ők a többség], de nem te nekik. " (Atyák, 4,8)

 

Jismáél fenti mondása a zsidó jogrendszer és a szokásjog alapjává vált.

A Talmud szerint, ha valakiről ismertté válik, hogy valamely témának alapos ismerője, bíróként dönthet egyedül is bizonyos ügyekben. (Szánhedrin, 5). A zsidó erkölcs megköveteli, hogy a törvényt ne értelmezzék szó szerint, és még a legnagyobb tudású talmid-cháchámnak is maga mellé kell vennie még legalább két rabbinikus bírót, hogy hárman hozzanak döntést. .

Ez a bírói hármas a legkisebb jogi testület, mely - annak idején - Izrael minden városában létezett, s amely elé került minden vitás ügy. Ezenkívül volt még a 71 tagú Nagy Szinhedrion és a 23 tagú, kisebb, körzeti Szinhedrion.

Izraelben a rabbinikus bíróságoknak mind a mai napig három tagjuk van, egy elnök (áv bét din) és két ülnök.

Miért hárman? Egyrészt azért, hogy többségi döntés születhessen, hiszen a Tóra is előírja, hogy: "...a többség szerint döntsetek". (2 Mózes, 23,2) Másik oka, hogy ha három bíró tárgyal meg egy ügyet, nagyobb az esélye annak, hogy a döntés igazságos lesz.

Bartinora kiegészítésként megjegyzi, miszerint ha egy hozzáértő bíró személyét, ill. annak ítéletét a peres felek elfogadják, mód van arra, hogy egyedül is döntsön, s ez nem mond ellent a zsidó erkölcsnek sem, mivel itt tulajdonk€ppen az történik, hogy a felek kiegyeznek. A Talmud megjegyzi, hogy ha ketten döntenek, döntésük ugyan érvényes, csak őket "szemtelen bíróságnak" nevezik, mert kellett volna egy harmadik.

 

                                                               **  *

 

Toszfot Jom Tov magyarázatot ad arra, miért célszerű a háromtagú bíróság. Azért - mondja -, mert ily módon a pervesztes nem táplálhat személyes ellenérzést a bírákkal szemben, hiszen nem tudhatja, hogy kinek mi volt az álláspontja. A zsidó joggyakorlatban ti. a felek nem szerezhetnek tudomást arról, hogya bírói testületben ki hogyan döntött.

 

                                                                      *

 

Bizonyos ellentmondás rejlik "a többség szerint döntsenek" és a "ne legyetek tekintettel e többségre, ha valami rosszról van szó" Írás-versek között. A bírónak nagy bölcsességre van szüksége ahhoz, hogy el tudja dönteni, mikor melyik tézist kell alkalmazni. Valójában a zsidó bírónak nemcsak jogi ismeretekkel kell rendelkeznie, nemcsak nagy tudású talmid cháchámnak kell lennie, hanem leginkább égi sugallatra, égi segítségre van szüksége, mely megóvja őt attól, hogy döntéseiben megtévedjen.

 

                                                                *

 

Az "égi segítség" szükségességét ecseteli az amsinovi haszid rebbe, reb Jákov-Dávid is. Egy földi ember, ez esetben a bíró, nem tud "egyedül ítélni - mondja. Az ítélet mindenképpen hatással van a vádlott családjára, mert pl. pénzbüntetés esetén, amit ki kell fizetnie, a családot anyagi veszteség éri. "Ne ítélj" - mondja a Misna, mert igazságosan ítélni csak az EGY képes; csak az Örökkévaló tud úgy ítélni, hogy attól ne szenvedjen senki, kivéve a vétkest. Hogyan? Úgy, hogy ha Ő akarja, neki módjában áll majd a pénzt a leszármazottaknak visszajuttatni, hiszen az egész világ az Övé.

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése