2009. szeptember 21., hétfő

MAGYAR (ZSIDÓ) VALÓSÁG 1.

 

AMIKOR EGY GÓJ TANIT BENNÜNKET

MI IS  AZ A HÁFTÁRÁ...

 

     Az alábbi elmefuttatás az Orzse honlapon található immár több mint négy (!) éve. Irója, egy tősgyökeres gój, egy állitólagos zsidó apával, azóta állitja hogy "betérése folyamatban van".  Rabbinak és/vagy rabbihelyettesnek iratkozott be az Alma materba, anélkül hogy közölte volna az érdekeltekkel hogy ő nem zsidó. Ha nem unja meg időben, talán azóta már fel is avatták volna. Azután átment közösségszervezőbe, ott meg minek zsidónak lenni?

 

   Közben a zsidó közéletben/sajtóban szeretne karriert csinálni és üres óráiban cházer-tréf zabáldákat propagál, ahol "tocsogó zsirban" úszik a körömpörkölt. Ebből, szerinte, nem evett, mert ő "kóser" és őt "sokan jó zsidónak tartják", de milánói sültet "falt" egy púpozottat.

 

Erről a "milánóiról" mondja egy szakértő, hogy ez "rántott sertéshús, bőven megszórva sajttal,  gombás, sonkás, paradicsomos és sajtos spagettivel. Mint minden "milánói" előnevű tésztaétel paradicsomos, gombás, sonkás és sajtos. A hús meg attól milánói, hogy reszelt sajttal tálalják minden esetben."

 

   Az alábbiakban közölt részlet még az illető "rabbinikus" előéletéből származik. Azóta már megunta a rabbiságot (lehet hogy eltanácsolták az Orzséből) és most mint "jó zsidó" próbál a Sip utca kapcsolt részein karriert  csinálni.

 

      A maradék magyarországi zsidóságot védendő ilyen alakoktól, elrettentő példaként közöljük az alábbit. Nem ő az egyetlen, vannak még ilyenek. Vigyázat.

                                                                           

                         ------------------------------------- 

 

 

Szilágyi Iván Péter rabbihelyettes szak I. évfolyam :
A Máftir szabálya

2005.április.

 

Bár a legtöbb zsinagógába járó embernek ismerősen cseng a máftir kifejezés, valószínűleg sokan nem tudnák definiálni. Így először erre tegyünk kísérletet. Ősidőkbe nyúló szokás, hogy szombat illetve ünnepnapok délelőttjén a Tóraolvasás után felolvasnak egy részt valamelyik prófétai könyvből. E prófétai szakasz neve Háftárá, s aki ezt fölolvassa, az a máftir. A Háftárá szövegében vagy gondolatiságában minden esetben kapcsolódik az adott heti Tórai olvasmányhoz.

A szombat szentségét, fontosságát mutatja, hogy a legtöbb felhívás e nap délelottjén történik. Ekkor hét embert és a máftirt (befejezo) szólítják a bimához. Jom Kippurkor hatot és a máftirt, tórai ünnepeken - a három zarándok ünnepen - és Ros Hasánákor ötöt és a máftirt, a Tórában eloírt félünnepeken (pl. újhold, Peszách és Szukot félünnepein) négy férfit hívnak fel. Hétköznap és szombat délután pedig hármat. A posztbiblikus ünnepeken - Purimkor, Chanukakor és Jom Kippur délutánján is három ember alijázik. Böjtökkor szintén három ember megy fel a Tórához, de akkor a harmadik maga a máftir. A máftir lehet Kohén vagy Lévi is.

Két Tórából olvasnak a tórai ünnepeken, a máftirt Mózes IV. könyvébol idézve. Illetve a négy nevezetes szombaton: Sekálim, Záchór, Párá és Háchodeskor, amelyek jeles alkalmak Újholdra is eshetnek, amikor három tekercset vesznek ki a Frigyszekrénybol. Chanukakor szintén az ünnephez kapcsolódó máftir hangzik el, de elofordulhat az is, hogy Chanuka szombatja esik újhold napjára, ekkor szintén három Tórából recitálnak.
A máftirhoz a Háftára vagyis a prófétai szakasz olvasása tartozik. Pontosan nem tudjuk, mikor vezették be e szertartást, de a második Szentély idején már ez is része volt a rendnek. Feltételezik, hogy i.e. 160 körül - mikor Epipanes megtiltotta a Tóra olvasását, tanulmányozását- bölcseink olyan prófétai olvasmányt kerestek, amely valamennyire kapcsolódik a hetiszakaszhoz emlékezetükbe idézve annak tanulságait, mondanivalóját. És azt olvasták fel a szidra helyett.

Más oka is lehetett a Háftára bevezetésének. A szaduceusok és a karaiták elfogadták ugyan Mózes öt könyvét, de elutasították a prófétákat. Mi ezzel a szertartással bizonyítjuk, hogy elismerjük őket és szertartásainkba emeljük Ezékiel, Jesája, Jeremiás és mások gondolatait, jelezve, hogy fontosnak tartjuk szavaikat. Szép szokás, hogy a felnotté váló ifjú: a "kötelesség fia", avatása alkalmával máftirként járul a Tóra elé.

A máftir tevékenységét -jelezve ezzel annak fontosságát- külön fejezetben szabályozza a Kicúr Sulchán Áruch nevű vallási törvénykönyv. A rendkívül olvasmányos és szókimondó, a forró kását nem kerülgető két oldalnyi leírásból többek között megtudhatjuk, hogy:

"Hámáftir lo játhil bevirchot háháftárá ád löáhár sehágolél kárák et széfer hátoráh bemitpáchát." Azaz: "A máftir NE kezdje addig az áldásokat mondani, míg a gólél (gelila) a Tórát be nem göngyölítette és szalagjával át nem kötötte."

"Mielőtt a máftirt a felhívják, fél kaddist mondanak, és amikor a kaddist mondják az a szefer tóra (könyve), amelyből addig a hetiszakaszt olvasták és az a széfer tóra, amelyből a máftir fog olvasni, mindkettő az asztalon kell, hogy legyen. Azonban amikor három széfer tórából olvasnak, nem kell az elsőt is az asztalra tenni."

Külön pontban foglalkozik a Kicúr Sulchán Áruch azzal, hogy "tilos beszélgetni akkor, mikor a máftir a haftárát olvassa: "Ászúr lödábér besááh sehámáftir koré et háháftárá."-szól héberül az idézet. Ezt minden kommentár nélkül közli a törvénykönyv, mintegy miheztartás végett...

A Kicúr Sulchán Áruch arról is szól, hogy máftirnak lenni nemcsak a felnőttek kiváltsága, sőt. "Olyan kiskorú fiút, ki már a micvák gyakorlatára érett és tudja kit áldanak és az egyes hangokat is jól tudja már kiejteni Sabosz és ünnep napján felhívhatnak máftirnak. Kivéve a parosát Záchór (purim előtti), a parosát Para (purim utáni) és az engesztelés napot megelőző sábeszkor, azaz Sábát Suvákor."

 

2 megjegyzés:

  1. Kedves Naftali Kraus!

    Egyszerűen nem tudom megérteni, hogy Ön miért gyűlöl ennyire elképesztően engem!? Hiszen nem is ismerjük egymást! A korrupciótól kezdve a karrierizmusig mindennel megvádolt. Miért nem adta meg legalább azt a lehetőséget előtte, hogy megkeres és megkérdezi álláspontomat?

    Azt írja, hogy édesapám csak "állítólag" zsidó. Nemcsak állítólag, hiteles hitközségi dokumentumaim és születési anyakönyveim vannak erről. Engem nyugodtan sértegethet, de kérem hallott édesapámat ne keverje bele a dologba.

    Kedves Professzor Úr! Ezutón tájékoztatom,
    hogy ha hiszi, ha nem elvi meggyőződésből iratkoztam be az ORZSÉ-ra. Arról, hogy nem vagyok háláchikusan zsidó, tájékoztattam az egyetem vezetését. Apám emlékére iratkoztam be és büszke vagyok, hogy ott tanulhattam.
    Támogatást, pénzt ezért nem kaptam. Illetve, tanulmányaim alatt egyszer kaptam egy 50 ezer forintos ösztöndíjat.

    Az Új Életben valóban dolgozom, minimálbért alig néhány ezer forinttal meghaladó díjazásért.

    Kedves Naftali Kraus, tudom és megértem , hogy Önben rengeteg ellenérzés van a gójokkal szemben. Ismerem életét, szenvedéseit és őszintén együttérzek Önnel! De kérem ne általánosítson, mert akkor ugyanabba a hibát követjük el, mint akik a zsidókat "un block" megkövezik és megvádolják.

    Tudja, nem zsidó édesanyám óriási műtét előtt áll. Én most mégis magának írok. Elhiszem, hogy Ön gyűlöl engem, de én ezt nem fogom viszonozni. Szeretem és becsülöm azért, amit a zsidósáhért tett és még remélem sokáig tenni fog!

    Tudom, hogy Ön nem véletlenül írja ezeket a cikkeket. Azt is tudom, hogy kik és miért súgnak Önnek. Ön értelmes és intelligens ember, kérem hogy ne üljön fel mindenféle mendemondának. Ha kérdései vagy erkölcsi kételyei vannak velem szemben, kérem keressen meg és szemtől szembe beszéljük meg. Kardos Péter főszerkesztőt ezennek felhatalmazom, hogy ezt az adatomat nyugodtan kiadhatja.


    Kívánok jó pecsételést,
    sálom:

    Szilágyi Iván

    VálaszTörlés
  2. Ui.

    Megadom e-mailcímemet, mivel tudom, hogy Izraelből költséges telefonálni.

    szilagyiivan@indamail.hu

    Nyitott vagyok a párbeszédre és minden kérdésre- a keményekre is! Nyilvánosan feljelentgetni könnyű, lássuk szemtől-szembe is ilyen bátor e!?

    Az irányított vádaskodást nem szeretem és ez a stílus méltatlan Önhöz is.

    Közel tíz éve járok zsinagógába és öt éve írok az Új Életbe. Büszke vagyok, hogy ezt a lapot és ezt a közösséget szolgálhatom, és kikérem magamnak, ha bárki is kétségbe akarja vonni hitemet, meggyőződésemet!

    Izraelből könnyű okos és jó zsidónak lenni. Csak sajnos nem mindannyiunknak adatott meg, hogy ott élhessünk. Magyarországon sokkal kevesebb körölmény, lehetőség adott ahhoz, hogy megéljük hitünket és betartsuk a szabályokat. Sokan mégis megteszik és próbálják fenntartani a Hagyományt. Többségük az Ön által lebecsmérelt Mazsihisz és BZSH keretei között. Számomra -főként ilyen radikalizálódó időkben- ők a hősök, hogy ki mernek állni zsidóságuk mellett és szembe mennek a sokszor ellenséges többséggel.

    Mindig is kiálltam zsidóságom mellett, lezsidóztak, volt olyan hely, ahonnan ki is rúgtak emiatt. Ha érdekember lennék, máshol nagyban hallgattam volna származásomról. Nem tettem. Nem is fogom. Mégha lezsidóznak, vagy legójoznak is.

    Nem adom fel, Kedves Naftali Kraus! Csak hogy tudja: minden egyes támadása, rágalma csak megerősíti zsidóságomat és ösztönzi tevékenységemet. Ön az én akkumulátorom, akit Ön gyűlöl és megvet, tudhatja, hogy jó úton jár.

    Szilágyi Iván

    VálaszTörlés