2009. április 30., csütörtök

(Donin: a zsidó családi Élet – a boldogság kulcsa (4

 

Férj és feleség

és a családi béke

Folytatjuk Ch, Hálévi Donin  rabbi könyvének - közlését. A könyv "Zsidónak lenni" négy kiadásban jelent meg Pesten és mára elfogyott

 

 A békés otthon (sálom bájit), amelyben harmónia és megbecsülés uralkodik férj és feleség között, minden házaspár számára a legna­gyobb érték és a legfontosabb cél.

 

Minden, ami a sálom bájit létrehozását elősegíti, elismerésre méltó. A gyanúsítgatás, a düh, a sértő szavak és tettek lerombolják az otthon békéjét és harmóniáját, még ha a "megbecsülés", "hűség", "önzetlenség" álarca mögé bújnak is.

 

A Biblia előírása szerint a férj köteles gondoskodni felesége élelmezéséröl, ruházatáról és házastársi jogainak érvényesüléséről (2Mózes 21: 10.). Az előírás azt is tartalmazza, hogy a férj kötelessége a feleség testi szükségleteinek kielégítése.

   A férj nem erőszakoskodhat feleségével annak akarata ellenére. Ellenkezőleg, a házastársi érintkezés csak a feleség beleegyezésével történhet.

 

   , Ha a házastársak egyike gyűlöletet érez a másik iránt, kerülnie kell a nemi érintkezést, még ha kívánja is magát az aktust. Ha  haragban vannak, tilos közösűlníük, míg ki nem békülnek, és a durva szitkokat gyengéd szavak nem váltják fel.

   Az asszonynak nem szabad halogatnia a mikvába menést, sem más módon késleltetnie megtisztulását csak azért, hogy ezzel bosszantsa vagy megbántsa férjét,

 A nemi érintkezést fegyverként, büntetöeszközként vagy egyéb módon egymás ellen felhasználni a legnagyobb bűn a házastársi kapcsolatban.

   A bölcsek arra is intenek, hogy a férfi óvakodjék feleségét megüt­ni, vagy szavaival szenvedést okozni neki. Ez arra is vonatkozik, ha maguk között vannak. Súlyosabb az inzultus, ha mások előtt törté­nik, és súlyosabban is esik latba.

   A férfinak legalább úgy kell szeretnie feleségét, mint önmagát, de jobban kell tisztelnie saját magánál." (Jevámo t 62b., Szánhedrin 76b.)

   A férfi egyék és igyék kevesebbet, mint amennyit megengedhet magának; öltözködjék úgy, ahogyan megengedheti magának; ámde becsülje meg (lássa el ruházattal és födéllel) feleségét és gyermekeit jobban, mint amennyire megengedheti magának." (Chulin 84b.)

 "Egyél és igyál kevesebbet. és amit megtakaritasz, költsd a laká­sodra!" (Peszáchim 114a.)

 ,A háztartás és a gyermekek ellátásának dolgaiban a férfi köves­se felesége tanácsát, hogy béke és összhang uralkodjék otthoná­ban." (Bábá Meciá 59a.)

    Bölcseínk azt mondták: A férfi hízelegj en feleségének, hogy megóvja a házi békét." (Midrás Jelámdénu)

 "Derék asszonyt kicsoda találhat? Értéke sokkal drágább az igaz­gyöngynél. " (Példabeszédek 31: 10.)

Egy zsidó bölcs így mondta egyszer: ..Ez a zsoltár azt az asszonyt dicséri, aki elhagv.ja atyját, hogy férjét kö­vesse; aki akkor is mosolyog, ha férje haragszik; aki becsüli férjét, ha nyomorult, ha gazdag, ha öreg, ha fiatal. Habozik eljárni otthonról, de nem habozik kenyeret adni a szegénynek. Akkor sem tétlenkedik, ha sok szolgája van, hanem együtt dolgozik velük. Figyel arra, aki beszél hozzá, de nem válaszol meggondolatlanul. Osztozik férje örömében, és reményt nyújt neki a bajban.

  

 A férfi legyen otthon kedves, és ne követelődzék. " (Midrás Bá­midbár Rábá 89.)

 

 "Olyan a harag a házban, mint a féreg a szezámmagban." (Szotá 3.) ~_ szezámmagvak nagyon kicsik: ha féreg esik beléjük, az összeset ki kell dobni, mert nem lehet szétválogatni a jót és a férgest ,,A harag ostobává teszi a bölcset." (Peszáchim 66.) De a harag elmúltával jobb bocsánatot kérni és megbánást mutatni, mint bizonygatni, hogy nekünk volt igazunk.

.

 A feleség és a gyerekek kívánságait, kéréseit, érveit türelmesen ­és figyelmesen végig kell hallgatni, hogy ne meggondolatlanul odavetett, hanem megfelelő választ tudjunk adni.

A válás

   Ha minden erőfeszítés hiábavalónak bizonyul a házi béke, a házas­társak közötti összhang megmentésére, és keserűség, állandó harc, viszálykodás jellemzí a házat, jobb, ha a házaspár elválik. Ilyen esetre ~ Tóra lehetövé teszi a házassági kötelék válás útján való felbontását.

 

. A válásra vonatkozó törvény bibliai előíráson alapszik. A háláchá szígorúan szabályozza a követendő eljárást. A válás héberül gérusin,  a válólevél neve get.

 

A vallás alapján megkötött házasságot, amelyet "Mózes és Izrael

Törvénye szerint" szenteltek meg, nem bontja fel a polgári bíróság ítélete - amely az állami törvények értelmében rendelkezik -, csak a szintén "Mózes és Izrael Törvénye szerint"* lefolytatott eljárás. Get nélkül a férfi és a nő továbbra is házasok maradnak.

e.. Ugyanezért minden házasság vagy kapcsolat, amelyet polgári válás után, rabbinikus válás nélkül kötöttek, a zsidó vallási törve­nyek értelmében érvénytelen, és házasságtörö kapcsolatnak számí:

     Akiknek útjai elváltak. és így nem tekíntik többé férjnek és fele­ségnek egymást - vagy polgári válóper útján felbontatták házassá­gukat - törvényszegést követnek el ha nemtörődömségből vagy tájékozatlanság miatt elmulasztanak gondoskodni a getről. Isten előtt ilyenkor nemcsak a férfi és a nő a felelős, sőt nemcsak azok, akikkel ezután házasságtörő kapcsolatban élnek, hanem az új kapcsolatból születendő gyerekek is magukon viselik a törvénytelenség bélyegét.

 

 

Ha a kapcsolat annyira megromlott, hogy nincs más megoldas, mint a válás, akkor annak teljes, Isten előtt is érvényes válásnak kell lennie: a hit előírásai szerint megszentelt házasság előírások szerinti felbontásának. Vajon lehet-e erkölcsi értéke a válásnak, ha csak a pol­gári hatóságok intézkedése és a világi törvények hitelesítik?

 

 

 Bár a Tóra megengedi a válást, és nem nehezíti meg túlságosan, nem szabad önkényesen vagy elhamarkodottan ezt a megoldást vá­lasztani, csak ha a szakítás reménytelenül véglegessé vált, és a vi­szálykodás állandósult. "Ilyenkor a válás törvénye biztosítja az em­ber békéjét és a család egységét. Aki szükség esetén elválik, nem rosszat tesz magának, hanem jót."

 

 

Az emberi tragédiát, amely minden válással együtt jár - kűlönö­sen, ha gyerekeket is számításba kell venni -, mégsem lehet meg­rendítőbben leírni, mint a Talmud szavaival: ha valaki elválik, "még Ist­en oltára is megkönnyezi".

 

A gettel kapcsolatos eljárás és a szabályok leírása A válóper című fejezetben  található.

 

A nemi élet szabályai

                       

 

                  A mikve – a rituális fürdő

 

"Ne közeledj nőhöz havi tisztátalanságának idején, hogy fölfedd a szemérmét..." (3Mózes 18: 19.) - ez a bibliai előírás az alapja a zsidó házas­ságban folytatott nemi élet szabályainak. Ezeket a törvényeket általában "a család tisztaságának" - táhárát hámispáchának - hívják.

 

 

  A Tóra szerint a havi menstruációs szakasz kezdetétől számítva hét teljes napig tilos minden szexuális érintkezés félj és feleség között. Azt az állapotot, amelyben az asszony a menstruációs szakasz alatt van, niddának ­nevezik, ami szó szerint "eltávolított", "elkülönített" állapotot jelent.

 

 

Rabbinikus határozat alapján a Talmud klterjesztette az elkülön­ültség - niddá - állapotát a menstruációt követő "hét tiszta napra" . Egy átlagos nő menstruációja általában öt napig tart, tehát az el­ülönültség ideje havonta körülbelül tizenkét nap. *

 

 

 Az elkülönültség ideje alatt a félj és a feleség nem alhatnak egy  ágyban, nehogy megfeledkezzenek magukról. Ezért szokás a zsidó otthonokban dupla ágy helyett két ágyat használni.

    Az asszony mindaddig elkülönített állapotban marad, míg el nem végzi a rituális megmeritkezést a mikvében. A megmerítkez- . szertartása választja el a két időszakaszt egymástól: az elkülöníteség szakaszát, amikor tilos a házastársi érintkezés, és az egyesülés  szakaszát, amikor az érintkezés nemcsak megengedett, hanem testi és lelki egészség szempontjából pozitív tevékenység.

    Az asszony kötelessége, hogy gondosan számon tartsa az időt  az első vérfolt megpillantásától a hetedik, "tiszta" nap végéig, hogy ne ­túl hamar, de ne is túl későn menjen a mikvébe.

 

A megmeritkezésre a legalkalmasabbak a hetedik nap esti, nap nyugta utáni órái.  Hacsak férje nincs távol a háztól, az asszony nem halogathatja a mikvébre menést.

   A mikvében, ahol felügyelő asszony teljesít szolgálatot, az asszcny előkészül a szertartásos meritkezésre. Meleg vízben alaposan megtísztálkodik, és minden tárgyat eltávolít testéről - kötést, hajtút, gyűrüt, még a körömlakkot is -, mert ezek válaszfalként állnának a víz és testének minden része közé. A haját is megmossa és megfésüli.

 

 Miután az asszony egyenes tartásban teljesen megrnerítkezett következő áldást mondja:

 

 (Báruch Átá ÁdonáJ Elohénu Melech HáOlám áser kidsá­nu b'micvotáv v'civánu ál hátvílá.)

.Áldott vagy Te, Örökkévaló Istenünk, a Világ Királya, ki megszentelt minket parancsolataival, s meghagyta ne­künk, hogy alámerítkezzűnk!"

 

Az áldás után az asszony újra megmerítkezik.

 

 Az asszonynak esküvője előtt kell először elmennie a míkvába, hogy ezzel kiléphessen a niddá állapotából. Ezért úgy kell az esküvő idejét kitűzni, hogy arra az időszakra essen, amikor az ifjú pár szá­mára megengedett az érintkezés.

 

 A bibliai törvény szerint az asszony szülés után is a tisztátalan­ság (tumá) állapotában van. Ha fiút szült, hét napig, ha lányt, tizen­négy-napig tart ez a periódus. Mindkét esetben ki kell várnia a "hét tiszta napot", és utána meg kell merítkeznie.

 

Sok közösségben fiú születése után negyven, lány születése után nyolcvan napot várnak a megrnerítkezésíg. Ezt azonban a bölcsek véleménye nem teszi indokolttá, ezért nem mindenütt kötelező.

 A hagyományokhoz ragaszkodó zsidó közösségekben a mikvét fontosabbnak tartják a közösség fizikai és szellemi szükségleteínek kielégítésére, mint a zsinagógát, ezért előbb arról gondoskodnak.

 

A mértékletesség

 

 A .rnértékletes" minden családtag magatartásának állandó jelző­je legyen. Jelölje a férj és feleség kapcsolatát, a szülők és gyermekek kapcsolatát, és a család minden tagjának külső kapcsolatait is.

 A mértékletesség visszafogott beszédet, ízléses öltözködést, meg­fontolt evést és ivást, józan élvezetet és szórakozást jelent.

 

 Nincs otrombább, mint a közönséges kifejezések vagy a közönsé­ges mozdulatok. A káromló szavak és bárdolatlan kifejezések sértik a Tóra által felállított magatartási normákat. (Folyt.köv).

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése