2009. április 24., péntek

DONIN : családi élet zsidó módra (3)

 

 

    A szülők tisztelete

 

 

Folytatjuk Ch, Hálévi Donin könyvének - közlését. A könyv "Zsidónak lenni" négy kiadásban jelent meg Pesten és mára elfogyott

 

 

 "Tiszteld apádat és anyádat., ." (2Mózes 20: 12,) és .Anyját és ap­ját mindenki tisztelje .. ," (3Mózes 19:3.) - ezek a bibliai előírások szolgálnak a gyermekek és szüleik közötti viszony alapjául.

;

, A bölcsek egyenlőségjelet tesznek az apa és anya tisztelete és az Istennek járó tisztelet közé.

"             Ha az ember tiszteli atyját és anyját. az Örökkévaló - áldassék! _ így szól: Úgy veszem, mintha Engem tisztelne." (Niddá 31a.)
. A szü­lőkkel szembeni tiszteletlenség egyenértékű az Istennel szembeni tiszteletlenséggel

 

 

* A gyerekeknek szüleik élő példájából kell megtanulniuk Isten tiszteletét. Így jobban betartják a szülök tiszteletéről szóló parancso­latokat is. A kömyezet kétségtelenül befolyásoló tényező, de azok­nak a gyerekeknek, akik tiszteletlenek szüleikkel szemben, sokszor maguk a szülők mutattak példát arra, hogyan "tisztelik" ők Mennyei Atyjukat.

 

 Néhány általános elv:

 

- Ha ellentmondás van az apa vagy az anya szavai és a Tóra tanítása között, a Mennyei Atya előírása szerint kell csele­kedni, mert a szülőknek is tisztelniük kell Öt.

 

 De ha a szülők nem tisztelik a Tórát, akkor sem szabad a gyerekeknek

szemtelenül és indulatosan beszélniük, nem szabad sértegetni őket, gorombáskodni velük. Semmi nem jogosítja fel őket erre, még a szülők kifogásolható és elítélen­dő magatartása sem.

 

. Aki káromolja vagy megszégyeníti a szüleit, az olyan, mintha . Istent magát káromolná, mert le van írva: ,,Átkozott legyen, aki becsmérli atyját és anyját!" (5Mózes 27: 16.)

 

 Ahol azért vannak konfliktusok a szülők és a gyerek között, mert a gyerek úgy érzi, többre vinné, ha elutazhatna valaho­vá Tórát tanulni, vagy saját választottjával a vallás előírásai szerint össze akar házasodni, a szülök pedig ellenzik az ilyen kívánságokat, ott a gyereknek van igaza, és nem kell figye­lembe vennie a szülők kifogásait.

 

 A felnőtt gyerekek kötelesek gondoskodni idős és szúkölködö szüleik ruházatáról. élelméről, védelméről és megóvásáról. A szülö­kért mindent jószivvel kell megtennünk, nem pedig kelletlenül. (Azt az asszonyt, akinek a férje nem engedi, hogy ellássa szüleít, a vallás felmenti e kötelezettség alól. De ha a férjnek nincs kifogása, mindent meg kell tennie szüleiért.)

.

A szülők tisztelete haláluk után is kötelező. A fiú azzal fejezi ki tiszteletét, hogy tizenegy hónapon át mindennap elmondja a Kád­dist. A fiú is és a lány is köteles járcejtnt tartani, jótékonyságot gya­korolni a halott emlékére, és úgy élni, hogy méltó legyen azokhoz, akik életet adtak neki és fölnevelték.

 

 A bölcsek szerint a szülők iránt - akár élnek, akár meghaltak már - az tanúsítja a legnagyobb megbecsülést, aki úgy él, hogy azt mondhassák róla: .Mícsoda nagyszeru szülők, akik ilyen gyermeket neveltek!"

 

A  gyerekek nevelése

 

     Közismert, hogy a judaizmus nagy súlyt helyez a nevelésre. De nem túl közismert, hogy mit ért a judaizmus nevelés alatt. A "nevelés" hé­berül chinuch. Ez nem azonos a hivatalos iskolába járatással. Szó szerint "felszentelést" jelent, és azt kell értenünk alatta, hogy a gye­reket nemcsak kenyeret keresni tanítják meg, hanem az életre neve­lik.

 

A zsidó gyerekek nevelésének elsődleges célja, hogy

 

1. beléjük nevelj ék a zsidó örökség erkölcsi és etikai értékeit,

 

2. ösztönözzék őket a tórai parancsolatok, a micvák teljesítésére,

 

 3. átadják nekik a Tóra, a Talmud és a legfontosabb zsidó forrásművek ismeretét, és

 

4. kialakítsák bennük a zsidó néppel való azonosság érzését.

 

Csak ezek után következnek a - lehetőleg széleskörű - világi nevelés és a kenyérkeresetet biztosító szakmai nevelés céljai. Azok a zsidó szü­lők, akik egy sikeres pályafutás reményében csak gyermekeik világi oktatásával törődnek, valójában töredék részéről gondoskodtak an­nak, amit a nevelés a zsidó hagyomány szerint jelent.

 

Akik igazán zsidó nevelésben szeretnék részesíteni gyermekeiket. azok jesivába vagy más zsidó iskolába íratják őket. A zsidó iskolák tanmenetében a világi tantárgyak mellett fontos szerepet játszanak a judaista ismeretek tantárgyai, és nemcsak az órákon részesítik a gyerekeket zsidó nevelésben, hanem az egész iskolai környezet a vallásos zsidó érzés megerősítését szolgálja.

 

Vannak, akik a lányok zsidó nevelését kevésbé tartják fontosnak. mint a fiúkét. Ez teljesen ellentétes a zsidó családi élet szellemével. A zsidó nevelés céljainak többsége a lányokra ugyanúgy vonatkozik. mint a fíúkra. A zsidó asszony férjével együtt köteles az otthonra vo­natkozó vallási előírásokat teljesíteni. Az anyának is kell válaszolnia a kisgyerek kérdéseire, és fel kell nevelnie a következő generációt. Egy fiatal nőt fel kell készíteni ezekre a szerepekre.

 

 Minden szülö köteles gyermekeit - a gyerek korának és képessé­geinek figyelembevételével - a parancsolatok betartására nevelni. Ahogy az Irás mondja: "Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon" ..... (Példabeszédek 22:6.)

 

Attól kezdve, hogy a gyerek beszélni kezd, rövid imaszakaszokra ­például: Smá Jiszráél Adonqj Elohénu Adonaj Echád (Halljad, Izra­el, .. ) - kell tanítani; hozzá kell szoktatni, hogy a kenyérre mondott áldásra válaszoljon .Árnén-t" stb. A fiatal szülők szombati és ünne­pi dalok és vallásos gyerekmesék segítségével könnyíthetik meg a tanulást. Amint annyi idős lesz. hogy fegyelmezetten tud viselkedni. rendszeresen el kell vinni a zsinagógába. Nem szabad a vallásos ne­velés elkezdéséve1 iskoláskoráig várni. A kisgyermekkor fogékony éveit csak tündérnesékre, történetkékre. dalocskákra vesztegetn: éppannyira káros, mint amennyire ostoba dolog.

 

 A szülőnek Tórára is kell tanitania gyernekét. És ügyelnie kell hogy megfelelően végezze zsidó vallási tanulmányait. Ez a Biblia előirásának teljesitése: "Tanítsátok ezekre [a Tórának ezekre a sza vaira) gyerrnekeiteket ... " (5Mózes 11:19.) Egyetlen szülö sem lehet elégedett , akinek gyermeke némi halvány ismeretre tett szert ebben a tárgyban: mindent meg kell tenni, hogy alapos tudást szerezzen

 

 A szülő kötelessége. hogy foglalkozást adjon gyermeke kezébe. "Az apának mesterségre kell tanítania fiát" - szögezí le a Talmud. A Bölcsek ezen rendelkezése etikai megfontolásokon alapul. "Aki nem tanittatja mesterségre gyermekét, rablónak neveli" – teszik hozzá, mert egy képzetlen ember, aki nem tudja becsületes munkával megkeresni a kenyerét, valóban egyhamar bűnözés útján próbálja biztositani létfenntartását.

 

Találó szemlélettel mondja a Talmud, hogy a gyerekeket "úszni kell tanítani", mert ez olyan "szakma", amely néhanap az életét mentheti meg az embemek. Ebből a szabályból azt a következtetést is levonhathatjuk, hogy az önvédelmet szolgáló ismeretek is fontosa a gyerek nevelésében.

 

 A szülő  sohase forduljon a verés kegyetlen, erőszakos módszeréhez. Ha a csintalankodások büntetéseként már-már e1csattan egy-egy pofon - végig kell gondolni, hogy a fegyelmezés ilyen formája megéri-e  a gyerek méltóságán esett csorbát és az esetleges fájdalmat.

Felnőtt gyereket tilos megverní. A felnőttség persze nem a gyerek korától, hanem érettségétől függ, úgyhogy még azt a gyereket  is tilod a szülőnek rnegütníe, aki hivatalosan nem érte el az érett kort - tizenharmadik évét -, de várható. hogy szavakkal vagy tettlegesen vissza fog ütni.. Csak szóban büntetheti meg, szidással vagy egy  egyéb büntetéssel , például jutalom megvonásával.

 

   Aki felnőtt gyermekét üti meg,  megszegi a bibliai előírást: " ... a vak elé ess gáncsot., ," (3Mózes 19: 14.) - azaz ne tégy a gyanútlan emberrel olyasmit, amiben felbukhat vagy megbotolhat. "Fel buknií" etikai, erkölcsi és vallási értelemben is lehet. tehát ezen a területeken is érvényes a tiltás.

 

 Bár a fiúk tizenhárom, a lányok tizenkét éves korukig nem viselnek személyes felelősséget a vallási előírások betartásáért, tilos megkérni őket olyasmire, amit a vallás tilt, még vallási célú tevékenységre is (például hogy vigyék el a tálitot vagy a szidurt szombaton a zsinagógába).

 

 Fontos, hogy a szülő míndíg szeretetet mutasson gyermeke iránt, és kellő figyelemmel kísérje szükségleteíket és problémáikat.

 

Aki ajándékokkal árasztja el gyermekeit, és minden kívánságukat teljesíti, az ezzel még nem mutatott irántuk szeretetet. Jobb egy    pofont kapni az olyan szülötöl, akinek a gyerekei tudják és érzik, hogy szeretet veszi őket körül, mint egy szobáravaló ajándékot az olyantól, akinek a gyerekei szeretetlenséget, kelletlenséget. elutasítást éreznek. A gye reknek egy pillanatig fáj, ha megtagadják kívánságának kielégítését, de később megérti, hogy jobban járt a józanul megfontolt visszautasítással, mintha míndíg minden követelését teljesítették volna.

 

 Fiaink és lányaink minden korosztályának vallásos nevelés: kulcsfontosságú a zsidóság örökségének és a világ zsídóságának fenntartásában. A zsidó közösségek gazdálkodásában a nevelés ügynek meg kell előznie az összes egyéb teendőt: csakis akkor szorulhat a második helyre, ha életveszély fenyeget, és ennek elháritására kell fordítani minden erőt.

(Folyt.köv)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése